2010. jan. 8.

L’Artisan Parfumeur - Passage d’Enfer (1999) 8/10

Út a pokolba. Ez a neve a L’Artisan egyik legnépszerűbb parfümének és látszólag senki sem érti, hogy miért. Ugyanis ez egy virágos-tömjénes illat és ezekről a jegyekről sokkal inkább egy templom juthat eszünkbe, mint a kénes kigőzölgésű pokol. Nekem egy fehér virágokkal díszített oltár a legerősebb asszociációm, de angyalokat is inkább el tudok képzelni, mint kecskepatájú, vasvillás fenevadakat. Szerintem azoknak fokhagymaszaguk van. Kissé lelombozza a fantáziánkat, amikor megtudjuk, hogy a L’Artisan cég székhelye egy Passage d’Enfer nevű párizsi utcában található és lehetséges, hogy egyszerűen innen származik a parfüm neve. Ahogy foetidus írja a basenotes-on, egy enigmatikus névválasztás egy enigmatikus parfümhöz.

Az illatot Olivia Giacobetti, az egyik kedvenc parfümőröm kreálta (többek között neki köszönhetjük a zseniális Dzing-et és a Tea for Two-t is) és ez volt az első niche parfüm, ami igazán megfogott. Azóta megismertem a Comme des Garcons Avignon-át, ami szerintem a tökéletes templomi tömjén, így kissé alábbhagyott a lelkesedésem iránta, de még mindig egy kellemes, melankólikus, romantikus illatnak tartom. Ez a parfüm még hisz az emberek jóságában.

A fejillatban egy kevés gyömbér mellett éteri liliom érezhető, majd hamarosan megjelenik a tömjén is, amely hideg, szinte fémes jellegű és megadja a parfüm komolyságát. Az idő előrehaladtával felüti a fejét a fehér mósusz is (egy szintetikus anyag, amely nélkülözi az igazi mósusz állati és fekáliás jellegét), ami kerekebbé, lágyabbá teszi az összhatást és szerintem ennek köszönhető az is, hogy a romantikus pillanatokban is megállja a helyét. Főleg úgy, hogy az én bőrömön hamar elcsitul a tömjén és felerősödik a virágos jelleg. A végeredmény, a legtöbb tömjénparfümtől eltérően egy légies, könnyed illat, amelynek azonban megvan a kellő komolysága és tartása ahhoz, hogy akár a Mennybe vagy a Pokolba menve is viselhessük.

A legnagyobb problémát itt is, mint a legtöbb L’Artisan-nál, a tartosság adja. A tömjénes jelleg 1-2 óra után elillan és még azt sem élvezhetem sokáig, ami utána marad, mert 4-5 óra után már csak közvetlenül a bőrömet szaglászva érzem az illatát.

Pokol vagy Mennyország?

Illatjegyek: gyömbér, rózsa, áloéfa, cédrus, liliom, tömjén, mósusz, szantálfa, benzoégyanta

Kreátor(r): Olivia Giacobetti

4 megjegyzés:

  1. not my cup of tea...

    és azon töprengek, h miért, mert a tömjénes illatok a szívem egyik csücske...Ezzel a parfümmel, mondhatni , még "fejletlen orral" találkoztam:P
    Lehet, hogy megér még egy próbát...?:)

    VálaszTörlés
  2. A Passage d'Enfer nem egy igazán tömjén dominálta parfüm, lényegesen szerényebb a tömjén jelenléte benne mint például az Avignon-ban. Lehet, hogy ezért okozott neked csalódást...
    Szerintem próbálj meg nem a tömjénre koncentráli és akkor megláthatod a szépségét.
    Jó tesztelést! ;)

    VálaszTörlés
  3. Nekem tetszik, bár tényleg "levegősebb", mint mondjuk Montale Full Incense-a. Nem lesz a kedvencem, de ez is egy szép L'Artisan.

    VálaszTörlés
  4. Igen, a Passage d'Enfer az egyik leglevegősebb, legkönnyedebb tömjénes illat. Talán épp ebben rejlik a vonzereje: az is tudja viselni, aki egyébként nem kér tömény templomszagból.

    VálaszTörlés