Mint minden magára valamit is adó modern parfümháznak, a Bvlgari-nak is szüksége volt egy napjainkban oly divatos vizes parfümre és ehhez a szakma egyik legnépszerűbb orrát, Jacques Cavalliert szerződtették le ő pedig természetesen mindent megtett azért, hogy üvegbe zárja az óceán “természetes frissességét és vitalitását”. Az eredmény hatalmas siker lett, napjainkban az Aqva az egyik legnépszerűbb vizes illat, ráadásul a parfümkritikusok is szép szavakkal illették. Mindezek ellenére én nem igazán szeretem és az alábbiakban megpróbálom megkeresni a választ a miértre is.Jacques Cavallier az illat megalkotása után kijelentette, hogy a múzsái az óceán mélyén rejtőzködtek, pontosabban, hogy az ihletet a mélyvíz illatából merítette. A mélyvízben járva-kelve én általában nem használom a szaglószervemet, így ehhez a kijelentéshez sem tudok sok mindent hozzafűzni és az Aqva-t is csupán a tengerparton érezhető víz illatához hasonlíthatom. Ahhoz meg nem igazán hasonlít. A fejillat egy kellemesen szintetikus sárgadinnye akkorddal indít, amely mellett érezhető némi friss, kissé aromás zöld jegy is, talán a muskotályzsálya, de mindez néhány perc alatt el is illan. Bár a mandarin és a petitgrain is fel van sorakoztatva az illatjegyeknél, én semmiféle citrusosságot nem érzek, viszont annál erősebben tolakodik az orromba a szintetikus, ózonos vízjegy, amely egyrészt már unalmas, másrészt meg nem is kellemes. Szerintem durva és olcsó hatást kelt, amolyan “mindegy mi az, csak friss legyen és érződjön” hangulatot árasztva magából. Ami mégis kiemeli az Aqva-t a tömegből, az talán a cipruska és neptunfű (tengeri fű) által létrehozott akkord, amely kissé motoroljas, kesernyés és amely tényleg hordoz magában valamit az óceán hangulatából. Az utolsó néhány órában ez az illat dominál kiegészűlve némi fás jellegű, száraz ámbrával. Tartóssága rajtam négy-öt órára rúg, a hatósugara átlagos.
Ma, a nagy hőségben ezt az illatot viseltem és férfiasan be kell vallanom, hogy nem volt rám semmilyen frissítő hatással. Nyomokban ugyan tartalmaz kellemes elemeket, volt néhány jó momentuma a nap során, de szerintem ez messze nem elég ahhoz, hogy mesterműnek nevezhessük, a néhol fárasztó szintetikussága meg épp az ellenkezőjét mondatja velem. Összességében, úgy gondolom, hogy ez a parfüm soha nem lett volna képes meggyőzni arról, hogy érdemes alámerülni az illatok izgalmas világába, ez pedig sokat elmond róla.
Illatjegyek: mandarin, petitgrain, cipruska (Santolina spp.), neptunfű (Posidonia oceanica), ámbra, muskotályzsálya
Kreátor(r): Jacques Cavallier
Vannak olyan tömegillatok, amiket lehet művészileg is kiemelkedőnek tekinteni, még annak ellenére is, hogy nem korszakalkotóak vagy pionírkodnak alapanyagok extrém kombinációjával. Szerintem ez is közéjük tartozik.
VálaszTörlésNyilván tájfüggő is melyik tengerparton járt már az ember, nekem például ez az egyik legjobban eltalált tengerillat, a legtöbb vizesnek mondott löttyel ellentétben olyan érzéseket kelt, mintha víz alatt járnék.
Egy elsüllyedt vagy partra sodródott, hínár fedte hajóroncsot vizionál.
Nem érdekel, hogy hányan hordják, nem von le semmit az értékéből.
De ha már Bvlgari, az Aqua Marine-t még csak-csak megértettem, de elnyerték az évtized legfölöslegesebb kiadványa díjat a két Toniq-kal nálam. Nem csak a flanker flankere agyzsibbadás miatt, hanem mert van annyira hasonló ez a négy illat, hogy fölöslegesebbé válik így, mint mondjuk az egész Lacoste ház plusz Hugo Boss választék együttvéve.
A vizesnyolcasok között szerintem is a jobbak közé tartozik, de ez még mindig nagyon keveset mond. Én jól meglennék életem végéig vizes illatok nélkül.
Törlés