2011. jan. 12.

Serge Lutens – Douce Amére (2000) 7/10

Minekután a minap a fehér ürmön és ánizson alapuló Fou d’Absinthe-ról írtam, és nem találtam benne a zöld tündért, szükségesnek éreztem, hogy egy másik szerző orrából is megvizsgáljam ezt a klasszikus párost. Így esett ma a választásom a Douce Amére-re (Keserédes), amely Serge Lutens és állandó parfümőre, Christopher Sheldrake véleményét tükrözi arról, hogy milyennek kell lennie egy igazi ánizsos, ürmös parfümnek.

Az orientális parfümök nagymesterei a megszokottnál egy kicsit áttetszőbbre, szellősebbre vették a figurát a Douce Amére megalkotása során és ezúttal nem egy sziruptól és aszalt gyümölcsöktől ragacsos, kalóriadús illatot tettek le az asztalra, hanem egy könnyed, lágy és kifinomult parfümöt, amely épp csak, hogy befér a „friss orientális” kategóriába. A kifújást követően rögtön nyilvánvalóvá vált számomra, hogy ebben a parfümben még annyi zöld tündérrel sem fogok találkozni, amennyi a Fou d’Absinthe-ban volt, ugyanis mindjárt a fejillatban egy nagy adag, lágy szélben kavargó porcukorra emlékeztető édességgel találkoztam, amelyet átjárta az ánizs fűszeressége, de a keserű zöldért felelős fehér üröm sehol nem mutatkozott és az egész parfüm inkább hasonlított egy mennybéli babacukrászdára, mint abszintra. A folytatásban aztán még szelídebbé váltak a dolgok, az ánizsos porcukor mellé egy tejes jegy csatlakozott, amelyért én az illatpiramisban szereplő fehér virágokat tettem felelőssé (liliom, jázmin és tiaré), majd a vanília-mósusz páros is megjelent, hogy még krémesebbé, puhábbá és ártatlanabbá tegye a parfümöt. Az összhatás engem egy monokróm, puffadt pudingra emlékeztetett, amely bár ízletes, a fogyasztása során semmilyen új íz, vagy textúra nem jelenik meg és rövid idő után unalmassá, rutinmunkává válik a nyeldeklés.

A Douce Amére egy kellemes, kiegyensúlyozott parfüm, amely ha nem is kifejezetten keserédes, de ügyesen elkerüli a túlzott édesség nyomasztó csapdáit, mindössze egy baj van vele: kifelejtették belőle a sót, nincs ellenpontozása a bájos, porcukros kedvességének, és ezáltal nagyon kétdimenzióssá válik az illat. Akár egy lassan hömpölygő, idegesítő nagynéni, aki mást sem csinál csak a gondolatainkat lesi, és folyton a kedvünkben akar járni. A tartóssága és a hatósugara egyébként rendben van és ha valaki meglepne egy egész üveggel, akkor valószínűleg képes lennék elhasználni otthoni, kényelmi parfümként, de ha mégsem így alakulna, azt hiszem, nélküle is jól elleszek.

U.I: Mende-mondák keringenek arról, hogy a Douce Amére-t utolérte a Végzet és többé nem lesz kapható, ugyanakkor azt is lehet hallani, hogy csak áthelyezik az Export sorozatból az Exclusiv sorozatba, és ezentúl kizárólag a Les Salon du Palais Royal-ban lesz kapható. Szerintem, ha szeretitek mihamarabb vegyetek egy üveggel és akkor fittyet hányhattok mindenféle pletykára.

Illatjegyek: fahéj, ánizs, fehér üröm (Artemisia absinthium), liliom, jázmin, tiaré, büdöske avagy körömvirág (Tagetes spp.), cédrus, mósusz, vanília

Kreátor(r): Christopher Sheldrake

9 megjegyzés:

  1. Na, szegény Douce Amere ezt megkapta : "idegesítő nagynéni, és puffadt puding" :D
    A 7/10-es értékelést én kicsit keveslem, de nekem inkább az a véleményem hogy ez inkább nőkre való, mint férfiakra. Azért nem áll ilyen közel a színvonala az 1 Million-hoz, túl szigorú voltál :)

    N_azalea

    VálaszTörlés
  2. Szia! Réóta olvasgatlak, most jött el az ideje, hogy írjak is. :)
    Nagyon megtetszett az a kifejezésed, hogy 'kényelmi parfüm'. Nagyon jó! Ugye arra gondoltál, hogy amit a saját magam jó közérzetéért használok? A 'randiparfüm' meg egy másik kategória..:) Bár talán legjobb, ha a kettő összemosódik..

    VálaszTörlés
  3. Szia Azalea!
    Igazad van, a Paco Rabbane 1 Million 6.5/10-éhez viszonyítva kevésnek tűnik a 7/10, de nem feltétlenül kell egymáshoz viszonyítani a két jegyet. Nekem Serge Lutens-től határozottan magasabb elvárásaim vannak, mint Paco-tól, és a jegyet is ehhez mérten adtam. Ahogy azzal már egyszer példázódtam, a legtöbb embernek 100 méteren 11 másodpercet repeszteni csodálatos teljesítmény, de ha Usain Bolt szaladna ennyit, akkor mindenki csak fanyalogna és az orrát húzná.
    Viszonyíts inkább az Arabie kilenceséhez, vagy a Fou d'Absinthe nyolcasához ;)

    VálaszTörlés
  4. Kedves Csí!
    Örvendek, hogy megjött a hangod és köszönöm a dícséretet is :) Jól gondolod, a kényelmi parfümön azt értem, amit a jó közérzetért, leginkább otthon, lazításkor használok, bár én minden parfümöt elsősorban a saját szórakoztatásomért viselek. Spéci randiparfümöm nincs, inkább ahogy írod, összemosódott a két funkció, és az én orromat kényeztető illat a barátnőmet is elkápráztatja :)

    VálaszTörlés
  5. Igazad van, inkább kategórián belül hasonlítsunk.
    Szeretném ha a Chergui-ről is írnál majd alkalomadtán :)

    N_azalea

    VálaszTörlés
  6. Szerencsére nemrég sikerült beszereznem egy Chergui illatmintát, úgyhogy ismerkedem vele még egy ideig, aztán jöhet a cikk ;)

    VálaszTörlés
  7. Milyen ismerős ez az Usain Bolt-os hasonlat :D

    Egyszer nekem is hasonló problémám volt, mint N_azalea-nak, az én esetemben a Pure Gold-al bántál kegyetlenül :))

    VálaszTörlés
  8. Azt hiszem, h az összes tejes akkordra épülő illattal bajban vagyok. Ez is csak a leszáradás után kezdett tetszeni...

    VálaszTörlés
  9. Emlékszem a Pure Gold-os esetre. Remélem, nem okoztam maradandó sérüléseket :)

    Ami a tejes jegyeket illeti, én sem vagyok nagy barátjuk, de például az Amaranthine-ban kifejezetten tetszett. Ott valahogy nagyon jól működött a zöldes, virágos jegyekkel...

    VálaszTörlés