Parfumerie Generale – Felanilla 21 (2009) 8.5/10

Az utóbbi időben többször is hangoztattam már, hogy a Parfumerie Generale háza táján valami nagyon jó dolog van kialakulóban, alkotásaik tele van újításokkal, izgalmas alapanyagokkal, kreatív kombinácókkal, de a klasszikus témáktól sem félnek, bátran visszanyúlnak hozzuk, hogy aztán egy egészen új oldalukat tárják elénk. A Felanilla névre hallgató illatukat – amelyet az elsők között ismertem meg a PG kínálatból – már beválogattam a Top 10 Őszi Illatom közé és írtam is ott róla néhány sort, de úgy érzem, hogy ez az izgalmas parfüm egy egész cikket is megérdemel.

Újat teremteni az agyonzsúfolt vanília műfajban nem egyszerű dolog, de Pierre Guillaume-nak sikerült véghezvinnie ezt a bravúrt. A Felanilla a klasszikus, shalimar-i témát bontotta szét és értelmezte újra a parfümvilág számára szinte teljesen ismeretlen banán jegy felhasználásával úgy, hogy közben beleszőtte az alkotásba az utóbbi néhány év egyik legjobb férfiparfümének, a Dior Homme-nak a szálait is. A végeredmény egy merőben új, ugyanakkor több szempontból is ismerősnek tűnő illat lett, amely egy újabb dimenzióval bővítette ki a vaníliás parfümök amúgy sem szegényes körét.

A Felanilla fejillatában egy meglepően élénk sáfrány akkordba ütközünk (Octavian Coifan parfümőr, blogíró szerint ethyl-safranate és safranal alkotja), amely fűszeres, hűvös és enyhén fémes hatású, de már az első perc után kilóg mögüle az éretlen banán héjának különleges, párás, kissé nyers burgonyára emlékeztető illata, és az írisz, amely ezúttal nem hideg és földes, hanem puha és édes, mint ahogy azt a Dior Homme-ból ismerhetjük. Ez a három jegy – bár első látásra lehet, hogy nem tűnik összeillőnek – zseniálisan működik együtt, egy szokatlan, de igazán emlékezetes, szexi és kellemes elegyet alkotva, melynek egyetlen hibája az, hogy nem elég erőteljes. Miközben tovább tágul a világegyetemünk, előbukkan a vanília dominálta alap, amely tovább édesíti az amúgy sem savanykás illatot, de köszönhetően az egész parfüm halkszavúságának, egyetlen pillanatra sem válik émelyítővé, vagy túlságosan édessé. Számomra ez a stádium már kevesebb örömet rejt magában, mint a csodálatos fej-, meg szívillat, de még így is fölötte áll a legtöbb általam ismert vaníliás parfümnek (leszámítva talán a Shalimar-t). Itt is csak ugyanazt emelném ki negatívumként, ami az egész leszáradás során zavart, nevezetesen, hogy a Felanilla nagyon csendes, csak közvetlenül a bőrömre hajolva érzem az illatát, és ott sem tart tovább négy-öt óránál.

Ez a parfüm jó példa arra, hogy mire képes egy parfümőr, ha igazán szabadjára engedi a képzeletét, s bátran kombinál, de azt is megmutatja, hogy vannak még kiaknázatlan, izgalmas területek a parfümvilágban, amelyek csak a tehetséges orrokra várnak. Ha tehetitek, próbáljátok ki a Felanilla-t, az olfaktív élmény garantálva van.

Illatjegyek: sáfrány, írisz, banán, széna, vanília, ámbra

Kreátor(r): Pierre Guillaume