A Comme des Garcons köztudottan az egyik legmodernebb stílusú parfümház, és ha ehhez hozzárendeljük a Monocle nevű, globalista szemléletű életmód magazint, akkor senki sem csodálkozhat, hogy a frigyükből létrejövő parfüm egy ízig-vérig kozmopolita, erősen minimalista alkotás lesz. A Laurel (Babér) a Hinoki-t követően a második termése eme szimbióta kapcsolatnak, és bár alkotói elmondása szerint a libanoni babérolajjal illatosított, kézzel készített szappanokból ihletődött, én az illatát érezve előbb asszociálnék egy tokiói divatbemutatóra, mint egy közel-keleti szappanfőzőre.
A babérlevél egy kellemes aromájú fűszernövény, konyhánk elmaradhatatlan kelléke, a parfümiparban viszont aránylag ritkán jut szóhoz, és olyankor is csak mellékszerepekre futja az erejéből. Még ebben, a róla elkeresztelt parfümben sem ő az igazi főhős. A kifújást követő első néhány percben ugyan határozottan érződik a száraz, kesernyés, mélyzöld, kissé galbánumra emlékeztető aromája, de aztán apránként erőt vesz rajta a fekete bors, és a tömjén erőteljes letisztult illata. Kár érte, mert míg a babér fémjelezte fejillat teljesen egyedinek és különlegesnek hat, addig a szívillat - bár kifejezetten kellemes - már nem hat az újdonság erejével. A tömjén-fekete bors kombináció miatt akár a Piper Nigrum-ra is gondolhatnánk, itt azonban a fennmaradó csekély babérlevélnek, és a cédrusnak köszönhetően, a Laurel rendelkezik egyfajta nyers, minerális, hideg jelleggel, ami miatt inkább Marc Jacobs Bang-je, meg a citrusaitól megfosztott Terre d'Hermés jut róla eszembe. Néha a Gucci pour Homme II szegfűszeges, fekete borsos illata is bevillan róla, bár a Laurel lényegesen szárazabb, ridegebb illat, mint a babakék Gucci.
Egyébként nem rossz ez a tömjén-fekete bors-cédrus párosítás - modern, energikus, és határozott; de hosszú távon kissé egysíkúnak, fantáziátlannak hat, akár egy minimalista zenemű, amelyet néhány percig élvezünk, de aztán azt is elfelejtjük, hogy egyáltalán betettük a CD-t. Talán ezért van az is, hogy a parfüm tartóssága is gyengének tűnik; három-négy óra után látszólag megszűnik létezni, pedig továbbra is ott van a bőrömön, csak egyszerűen nem veteti észre magát. Ha valaki szereti az egyszerű struktúrájú, csontszáraz, komoly illatokat, annak a meglepően magas árfekvése ellenére is merem ajánlani a Laurel-t, én azonban, ha hasonló hangulatú parfümre vágyom, akkor a lényegesen összetettebb, izgalmasabb Spezie-t, vagy a Boadicea Complex-ét választom.
Illatjegyek: babárlevél, tömjén, cédrus, fekete bors, pacsuli, ámbra
Kreátor(r): Antoine Maisondieu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése