Lorenzo Villoresi – Teint de Neige (2000) 8/10

A Teint de Neige (A hó színe), Lorenzo Villoresi legnépszerűbb alkotása maga a megtestesült púderes álom. Vagy inkább rémálom lenne? Mert bizony, Magyarország legkeresettebb niche parfüme, hatalmas rajongótábora mellett rengeteg “ellenséggel” is rendelkezik, és talán nem véletlenül.

Villoresi mestertől megszokhattuk már, hogy nem sokat óvatoskodik, és parfümei nem a diszkrécióról szólnak -  ha ő egyszer valamihez a nevét adja, akkor biztosak lehetünk abban, hogy az egy markáns, térölelő illat lesz. A Teint de Neige esetében azonban sikerült önmagát is felülmúlnia, és egy olyan parfümöt alkotott, amelyből mindössze két-három fuvallat szükségeltetik ahhoz, hogy akár egy egész báltermet is illatfelhőbe burkoljunk, érzékenyebb szaglószervű társainknak pedig már néhány csepp is gyönyörű fejfájást képes okozni. Persze, ez egymagában még nem jelenti azt, hogy a Teint de Neige rossz parfüm – mint ahogy nem is az – csak nem árt óvatosan  bánni vele, mert ez a fagyi könnyen visszanyalhat.

A zsírkőből készített, illatosított púder, vagy talkum már hosszú ideje a női boudoir-ok elmaradhatatlan kelléke, és szinte egybeforrt a szépségápolás fogalmával. Lorenzo Villoresi ennek a púdernek a platóni ideáját ragadta meg és adta vissza parfüm formájában – véleményem szerint szinte tökéletesen. A bőrre kifújva egy picit fanyar, acetonos aromával indul az utazás, de aztán pillanatok alatt elárasztja a szaglóhámunkat, és vele együtt az egész környezetünket a puha, édes, rózsaszín, végtelenül púderes illatfelhő. Ebben az egyszerre andalító, és émelyítő kavalkádban a mandula és a rózsa játssza a főszerepet, a vaníliavirág, mósusz, és tonkabab hathatós segítségével, de ez nem az az illat, amelyet érdemes alkotóelemeire bontani. Itt egységes egészként kell élvezni, a nagy pelyhekben aláhulló, illatos púderzuhatagot, amely 14-16 órán keresztül el sem áll. Változás is mindössze annyi történik benne, hogy míg az első órákban a rózsa van előtérben, addig a vége felé már a mósuszos, vaníliavirágos árnyalat a meghatározóbb.

A Teint de Neige-el Villoresi egy elcsépelt, sokszorosan kimerített területen tudott, ha nem is újat, de valami maradandót, kiemelkedőt teremteni. Köszönhető ez annak, hogy amíg a legtöbb púderes parfüm csak bután nyomja a képünkbe az egysíkú, nyomasztó édességét, addig a Teint de Neige-ben az ügyesen használt rózsának köszönhetően van egy csipetnyi fanyarság is, ami némiképp ellensúlyozza a melegebb, pihe-puha jegyeket. Na meg, az sem elhanyagolandó szerintem, hogy míg a legtöbb púderes parfüm alapját az olcsó, közönséges tonkabab határozza meg, addig itt lényegesen finomabb vaníliavirágos, mósuszos jegyek munkálkodnak. Összességében úgy gondolom, hogy a Teint de Neige okosan használva egy kifejezetten elegáns, romantikus, vintage hangulatot árasztó parfüm tud lenni, amelyet minden nőnek érdemes legalább egyszer az életben kipróbálni.

Illatjegyek: ylang-ylang, jázmin, púderes jegyek, rózsa, tonkabab, mósusz, vaníliavirág

Kreátor(r): Lorenzo Villoresi