Serge Lutens - Fumerie Turque (2003) 8/10

Amikor néhány évvel ezelőtt rendeltem tíz darab Lutens illatmintát, arra számítottam, hogy a Fumerie Turque (Török dohányzószalon) fölényes győzelmet arat majd, és titokban már készülődtem is egy egész üveg beszerzésére. Aztán úgy alakult, hogy az Ambre Sultan lett az, amelyik simán lekörözte a vetélytársait, és most egy gyönyörű üvegben tündököl a polcomon, a Fumerie Turque-ről pedig szép lassan megfeledkeztem. Nemrég, téli illatok után kutatva újra a kezembe került a mintácska, és úgy döntöttem, hogy végre "kiírom magamból".

Az illatpiramis alapján ezt a parfümöt nekem találták ki: gazdag, orientális, füstös orgiát ígérnek az illatjegyek, és tulajdonképpen ebben nincs is hiány. Hogy mégsem került be a legnagyobb kedvenceim közé (bár egy Top 10 téli helyezést azért megfogott), az annak köszönhető, hogy a mérleg inkább a szirupos édesség, semmint a füstös-dohányos-pacsulis irányba billen ki, és ez számomra egy kicsit soknak bizonyult. A parfüm fejillata főként a tonkababról, sztóraxról, és egyéb balzsamos jegyekről szól - a füst, és a dohány szárazabb illata diszkréten megbújik mögöttük. Talán egy csipetnyi mandula is van itt, de szépen elvegyül az édességben. Tíz-húsz perc elteltével megjelennek az első változások: kicsit felerősödik a füst, és ezzel egy időben megjelenik egy testes gyümölcsös akkord is, ami engem leginkább az aszalt meggy illatára emlékeztet, az illatpiramis alapján viszont a ribizlire és a kandírozott rózsára kell gyanakodnom. Itt lép a képbe egy nagy kanál méz is, amely erőteljesen szirupos, már-már az aluljárók vizeletszagát megidézően sűrű és szúrós, de Sheldrake ügyesen egyensúlyozott a pengeélen; igazából sosem lehet pisiszagúnak nevezni a Fumerie Turque-t. A parfüm komlexitását jelzi, hogy mindezen nehéz, karakteres jegyek mellett néha még egy kéjesen lebegő jázminfelhőt, és egy kevés kesernyés bőrt is fel lehet fedezni, ami kifejezetten jól mutat a gourmand aromák között. Kétségtelenül ez a legérdekesebb része a parfümnek, és távolról beszippantva kifejezetten kellemes, meggyes pipadohányra emlékeztető illatú, közelről azonban minduntalan orrba vág és elborít az édessége. Ha valahogy megoldhatnám, hogy ne én kelljen viseljem, hanem valaki a közelemben, aki gyakran elsuhan előttem, akkor nagyon tudnám imádni, így azonban egy kicsit tartok tőle. Egy másik megoldás az lehetne, ha csak szabad levegőn, lehetőleg mínusz húsz fokban viselném, de hát erre még Csíkban is csak ritkán van lehetőség. Az alap nagyon hosszan, több mint tíz órán át várat magára, és egy szép vaníliás, balzsamos, ámbrás illattal hálálja meg a türelmünket, amely, ha tusolás nélkül fekszünk le, akkor még másnap reggel is meglegyinti az orrunkat.

A Fumerie Turque a legsötétebb, legtitokzatosabb gourmand parfüm, ami valaha kipróbáltam, s ennek következtében talán túl is lépi a gourmand kereteket. Egy csábos, hódító illat, amely férfin és nőn egyaránt vágyakról és szenvedélyről beszél, még ha nem is annyira direkt módon, mint rettegett testvére, a Musks Koublai Khan. Hacsak egy kicsit is kevésbé lenne édes, és több lenne benne a száraz dohánylevél, akkor most talán küldeném a levelet az angyalnak, így azonban valaki mást kell behálóznom vele. Kipróbálásra javasolt.

Megjegyzés: A Fumerie Turque megjelenése után néhány évig kizárólag a párizsi Les Salons du Palais Royal-ban volt megtalálható, a gyönyörű, harang alakú üvegcsében, de 2006 óta már világszerte megvásárolható.

Illatjegyek: ribizli, fehér méz, kamilla, kandírozott török rózsa, egyiptomi jázmin, füstölt bőr, méhviasz, balkán pipadohány, peru balzsam, tonkabab, pacsuli, vanília, borókabogyó, sztórax

Kreátor(r): Christopher Sheldrake