Hajdanán, a parfümmániám kibontakozásának kezdetén, rengeteget olvastam a L'Artisan ikonikus parfüméről, a híres Rózsatolvajról, amely akkoriban nagy népszerűségnek örvendett az aprócska magyar parfümkedvelő-táborban. Hasonlították marihuánához, szilvapálinkához, hippikhez, meg egyéb "szörnyűségekhez", én pedig úgy döntöttem, hogy ez a parfüm minden bizonnyal túl szélsőséges hozzám, és kihagytam az első mintarendelésemből. Két évvel, és kétszáz parfümmel később aztán mégis kereszteződtek az útjaink, a várt meglepetés, orrbavágás azonban elmaradt - a Voleur de Roses egy lapos, fanyar illatnak tűnt, és hamar megfeledkeztem róla. Újabb egy év, és a pacsuli sötét bugyraiban való megmerítkezést követően, megint elővettem az illatmintámat, és bár ekkor sem szerettem bele, már értékelni tudtam azért, ami: egy elegáns, könnyed, és friss pacsuli.Nagytatám gyakran mondogatta, hogy virágot, és csókot lopni nem bűn, és a Rózsatolvaj csakugyan nem egy bűnös illat. A rózsa és a pacsuli elegyéből egy nagyon vad, sötét és erotikus parfümöt is össze lehetne hozni, mint ahogy azt Pierre Guillaume tette az Intrigant Patchouly-jában, Michel Almairac azonban a friss, üde irányba vitte el az illatot. A tolvajok általában az éjszaka leple alatt tevékenykednek, Almairac mester beszerzője/rózsatolvaja azonban minden bizonnyal megkésett, mert a virágai harmatcseppeket rejtegetnek a szirmaik között, és a hajnal első napsugarai csillognak rajtuk. Ezek a hamvas, zsenge rózsák képezik a parfüm fejillatát, amelyhez mélyítésként egy kevés szilva csatlakozik. Az így létrejött akkord engem nem is annyira pálinkára, mint inkább egy erjedt, fanyar szilvalekvárra emlékeztet, s ehhez a hatáshoz erősen hozzájárul az alapból felsejlő penészes, kissé kámforos, zöldes illatú pacsuli is. Érdekes illat alakul így ki, amely egyetlen másik parfümhöz sem hasonlítható, és amely egyszerre árasztja magából a tavasz frissességet és az ősz dohos, barna levegőjét, a nagyobb kontraszt kedvéért pedig még egy kevés poros, édes benzoé is előszivárog a pacsuli árnyékából. Ezt követően már nem áll be nagy változás a parfüm életében, és sajnos négy-öt óra alatt az egész Rózsatolvajnak lába kél, de tudva, hogy egy L'Artisan-nal van dolgunk, ezen nem is lepődhetünk meg igazán.
Összességében a Voleur de Roses-t egy nagyon kellemes parfümnek tartom, amely bájos, már-már elegáns, rózsás-gyümölcsös frissességével még azokat is meghódíthatja magának, akik egyébként nem szeretik a pacsuli nyers, földes illatát. Én azonban vadabban szeretem a pacsulimat, és a parfüm tartóssága, ereje sem nyűgözött le, ezért nem lesz egész üvegre szükségem, de azt egyáltalán nem bánnám, ha a környezetemben ilyet viselne valaki. Kipróbálandó!
Illatjegyek: rózsa, szilva, pacsuli, szantálfa, ámbra, benzoé
Kreátor(r): Michel Almairac
Köszönöm/jük a bejegyzést!
VálaszTörlésNekem még mindig nagyon tetszik ez a parfüm, annak ellenére, hogy egyrészt férfi illat, másrészt senkinek sem ízlik a környezetemben, sőt még Luca Turin is csa két nyamvadt csillagot adott rá. :)
Én nem gondolom különösebben férfiasnak, igaz nőiesnek sem (szóval szerintem teljesen uniszex), Luca Turin meg már sok jó parfümöt intézett el két csillaggal, a Mona di Orio egyeseiről pedig ne is beszéljünk :)
TörlésEgy román parfümos oldalon akadtam rá a következő érdekességre, kiváncsi vagyok ti("aprócska magyar parfümkedvelő-tábor":p) mit szoltok hozzá, engem meglepett.
VálaszTörlésSzóval,a createur5demotions szerint az első modern parfüm Erzsébet királynénknak lett elkészítve 1370-ben és Magyar Víz névre hallgatott. Hab a tortán, hogy állítólag erre az alapkivonatra építkezik sok mai neves parfümház.:D
Kiváncsivá tett, milyen is lehetett egy 65 éves királynénak készült illat a 14. század kuszöbén...Amúgy azt írják, h illatos olajak és etilalkohol egyvelege alkotta a parfümot.Elég sokat mondó info :))
Ez volt az Eau de la reine Hongrie, egy szerzetes készítette rozmaring illatú alkoholos oldat, az első mai értelemben vett parfüm. Grasse főterén egy szobor tiszteleg az emlékének. Egész Európa ismerhette, már jóval a Farina féle kölni (Eau de Cologne) elött, és nem csak illatszerként használták, hanem gyógyszerként is, italba, vízbe csepegtetve. Az alkohol és a gyógynövény esszenciák miatt valószínűleg fertőtlenítőként is hasznos lehetett.
TörlésA legenda azon része, hogy Erzsébet királynét idős korában fiatalnak gondolta az özvegy lengyel király és feleségül vette, nyilván nem igaz, de ez semmit nem von le a jelentőségéből. Ez a királyné egyébként nem Szent Erzsébet, hanem Nagy Lajos édesanyja Erzsébet volt.
Tapputi: Sikerült megtudnom még egy-két dolgot a többek között Aqua Reginae Hungariae néven is emlegetett parfüm alkotóanyagairól. Az eredetileg szinte kizárólag csak rozmaringon alapuló, és a pestis gyógyítására használt alkoholos oldatot a magyar királynő kedvéért mézfűolajjal (orvosi citromfűvel), citromhéjjal, és mentával egészítették ki, majd elkeverték rózsavízzel. Nem lehetett rossz...
TörlésKezdeti lelkesedésem a l'Artisan iránt egy idő után átcsapott csalódottságba és a Rózsatolvajig már nem jutottam, ráadásul akkoriban ki nem állhattam a rózsa illatú parfümöket. (Kevés kivétellel ez még most is így van) A leírásod után most még is kedvet kaptam hozzá, legalább egy minta erejéig, csak hát a szokásos l'Artisan-i döntően lineáris illat, ami pár óra alatt elszáll...
VálaszTörlésA Rózsatolvaj sem hazudtolja meg l'artisan-i mivoltát, de szerintem azért egy próbát mindenképp megér.
TörlésSzámolj be az eredményről! ;)
Hm, mivel én a pacsulit csak a háttérban tudom elviselni, lehet, hogy ez tetszene. DE! én a rózsáimat kissé vadabbul szeretem : Montale-tól Ouddal, Ormonde Jayne-töl borssal...
VálaszTörlésAzt hiszem, akkor a Rózsatolvajt nem neked találták ki. Szerintem egyáltalán nem vad, viszont elég sok benne a pacsuli :)
TörlésHelyette ajánlom figyelmedbe a Different Company Rose Poivrée-jét. Az elég vad.
Imádom ezt a parfümöt!
VálaszTörlésElső találkozásunk egy esős délutánon történt, és akkor azt mondtam, kell nekem!
Kisvártatva boldog tulajként ültem otthonomban és tartottam kezemben ezt a csodát. Valamiért akkor és ott elmúlni látszott a varázsa, túl rózsásnak éreztem, s bevallom a szekrény mélyén csücsült majd' egy éven keresztül.
Aztán a nagy pakolászásban előkerült, de mint valami kopott emlékre, úgy tekintettem rá csupán. Fújtam egyet, s tudtam: az illat hamarosan elillan, mint anno a hirtelen fellobbant vonzalmam iránta.
Aztán eljött a délután.
Ismerősökkel töltöttük közösen egy kerti parti keretében, ahol éreztem egy csodás illatot, néha meg-meg libbent köröttem, ismerős is volt, és titokzatos is...próbáltam megfejteni, vajon ki használja és mi is lehet ez?
Hát akkor jöttem rá, hogy bizony ez a Rózsatolvaj és az én karomról illatozik. Nem túl erősen, de nem is gyengécskén, egyértelműen érezni. És hopp, jött is egy bók "micsoda jó illatod van"...hát kérem. eltelt úgy 6-7 óra, sőt még egy tusoláson is átesett eme remekbe szabott kis illatcsoda, és lám, érezni lehetett még délután is.
Nos ez a tolvaj nem lopja el tőled az illat örömét. És bizony, ha elsőre szerelem, avagy épp hogy nem szerelem, az semmit, de semmit nem jelent. Kis pimasz és úgy váltogatja hol rózsás, hogy pacsulis arcát, mint egy igazi huncut csitri, játszik veled, és sokszor érezteti, sosem lesz a tiéd, de idővel behódol - vagy épp Te adod fel a fogócskásdit.