Réges-régen, az Encre Noire kapcsán egyszer már írtam tinta illatú parfümről, amelyről akkor azt hittem, hogy egy teljesen eredeti ötleten alapszik, azonban nemrég rájöttem, hogy a Comme des Garcons hét egész évvel a Lalique előtt járt, amikor 1999-ben kiadta második parfümét, a 2-t. A Comme des Garcons vezetősége arra kérte fel Mark Buxton-t, hogy a japán kaligráfiákhoz használt tinta illatából ihletődve alkosson egy modern, minimalista illatot, Buxton pedig egy újonnan megjelent aldehid típus segítségével véghez is vitte a feladatot, és annyira sikeresnek bizonyult, hogy később több követőre is talált. (Lásd a már említett Encre Noire-t, valamint a Byredo M/Mink-jét, amely szintén a tinta illatával játszik.)
A Comme des Garcons 2 illata csakugyan emlékeztet kissé a tintáéra, de a parfümőrt dicséri, hogy ugyanakkor egyáltalán nem egy extrém, viselhetetlen parfüm, hanem egy barátságos, vidám alkotás, amely viszonylag feltűnésmentesen elférne egy mainstream parfüméria polcán is. A nyitány meglepően lédús, gyümölcsös hatású, némi teával, és tejes jellegű virággal díszítve. Ezt követően az aldehideknek köszönhetően hűvösebbé, fémessé, és kissé tömjénessé is válik az illat, létrehozva ezzel azt a bizonyos tintás jelleget, azonban aggodalomra nincs ok - a háttérben doromboló fűszeres, virágos jegyek kellőképpen erősek ahhoz, hogy megőrizzék a parfüm kedves, nőies jellegét. Én egy könnyed, gyümölcsös rózsa akkordot is érzek a szívillatban, de az illatpiramist elnézve, alighanem a magnólia, és a fűszerek tévesztettek meg. Római kömény sajnos semennyi. Az alaphoz érve viszont színre lép egy tiszta, kissé fanyar vetiver, amely a leszáradás során elég meghatározóvá válik, és amelynek következtében újra eszünkbe juthat az Encre Noire. Itt azonban sokkal nőiesebb, fűszeresebb az őt körülvevő közeg, mint a Fekete Tinta esetében.
A Comme des Garcons 2 bár az illatjegyei alapján elég zagyvának tűnhet, valójában egy egyszerű, kedves, visszafogott parfüm, amely senkit nem fog kizökkenteni a béketűréséből, viszont nem is unalmas. Én elsősorban az olyan hölgyeknek ajánlom, akik éreznek magukban egy kis kreativitást, különcséget, de azért mégsem szeretnének nagyon elrugaszkodni a megszokott illatok világától, nem céljuk a feltűnéskeltés. Ugyanakkor metroszexuális hajlamú férfiakon is simán el tudom képzelni. Egy próbát mindenképp megér!
Illatjegyek: tinta, aldehidek, maté tea, angyalgyökér, koriander, fahéj, római kömény, szerecsendió, vetiver, babér olaj, borókabogyó, tömjén, magnólia, pacsuli, cédrus, ámbra, labdanum,
Kreátor(r): Mark Buxton
Nekem nagyon tetszik ez a CdG-illat. Gondolkodtam is a beszerzésén, de mindig van újabb szerelem. A citrusossága, a könnyedsége és a leszáradása fogott meg nagyon. Szép, összetett, mégsem bonyolult illat, egyetértek. Szimat, nem lesz 2012-es összefoglaló, értékelő miegymás?
VálaszTörlésSajnos túlságosan kiestem a körforgásból ahhoz, hogy évi összefoglalót tudjak írni. 2012 mainstream illataiból egyet sem próbáltam, és a niche részlegről is csak azt, amit igazán érdekesnek találtam. Ezek alapján pedig nehéz lenne bármit is összefoglalni :)
TörlésTalán majd egy Top Telet összehozok ;)
Csatlakozom a partolokhoz! Remekul hordhato, magamfajta "emancipalt", kicsit talan fius, agilis, az oregedest halogato kozepkoru noknek kivalo vedjegyillat lehet a CdG2. Nem tudom milyen illata van a japan kalligrafiaknak, de ez a parfum valahol a fas, fuszeres es ciprusos uniszex kategoria hatarait lengi be. Erosen megkisertett engem is az escentual.com az ev elejen a 20%-os arkedvezmennyel, de aztan tulgondolkodtam a dolgot. Ha tobb extremitas volna az illatban, biztosan jjobban akarnam birtokolni, de az is biztos - hogy kevesebbet hasznalnam. Paradox.
VálaszTörlésKatus, videk-
Ismerős ez a paradoxon. Én is gyakran esem áldozatául :D
Törlés