Parfums de Marly - Lippizan (2010) 9/10

A Parfums de Marly egy 2010-ben alapított parfümház, amely sokadmagával próbálja meglovagolni az újonnan támadt niche divathullámot. Hogy aztán ki marad meg a nyeregben, és kiknek lesznek még húsz-harminc év múlva is illataik, azt nehéz lenne megjósolni, de az tény, hogy a Parfums de Marly jól indított. Hangzatos, fennkölt háttértörténet (XV. Lajos francia király parfüm-, és lóimádata ihlette az alkotásaikat), elegáns üvegek, és jól belőtt árak jellemzik őket, ami már szinte egymagában is elég a sikerhez. Ha ehhez még ütős illatokat is komponálnak, akkor semmi nem állhat az útjukba. Igaz, én eddig három paripájuknak szálltam a nyergébe, és mindössze egyet találtam közülük tenyésztésre érdemesnek.

A Lippizan-t ihlető lipicai lovakat 1580-ban kezdték el tenyészteni II.Károly főherceg kezdeményezésére, aki egy erőteljes, szilárd szervezetű, de szép mozgású, elegáns lófajtát szeretett volna kialakítani a királyi udvar számára. A genetikai alapot a helybéli lovakkal, valamint Spanyolországból behozott ménekkel teremtették meg, és egyetlen arab cseppvérkeresztezéstől eltekintve, azóta is idegen vér bevitele nélkül tartják fenn az állományt. Napjainkra a szürke lipicai fogalommá vált, Európa egyik legnépszerűbb fogatlova. A Lippizan parfüm eme nagyszerű fajta előtt próbált meg tisztelegni, és bár kétkedve vágtam bele a tesztelésbe, egy-kettőre be kellett látnom, hogy az ismeretlen parfümőr jó munkát végzett. A parfüm egy nagyon intenzív, maszkulin kavalkáddal indít, amelyben versenyt ágaskodik a bergamott, és a tárkonyból, zsályából valamint kakukkfűből álló aromás fűszercsokor. Ezen kívül van itt még valami nehezen beazonosítható, amit én leginkább a frissen zúzott római köményhez hasonlítanék, és ami egy jó adag állatiasságot csempész az illatba. No, nem teljesen lószag, de valami egészen hasonló. Mindenesetre, ez a fejillat nagyon üt, számomra a tavalyi év legkellemesebb meglepetései közé tartozott. És aminek szintén nagyon örvendtem, az az, hogy nem ér itt véget a citrusos-állatias történet, hanem szépen átporoszkál a szívillatba is, ahol a markáns galbánummal, bőrrel, némi rózsával, pacsulival, és a fás hátteret képező cédrussal, meg férfias tölgymohával folytatja a parádét. A leszáradás során a parfüm egy kicsit ugyan púderessé, édesebbé válik, de azért alapvetően mindvégig egy sziporkázóan friss, fűszeres eleven illat marad, amelyből csak úgy sugárzik a klasszikus elegancia. Rajtam sajnos mindössze négy-öt órára futja az erejéből, a hatósugara viszont kitűnő.

A Lippizan egy igen komplex, ízig-vérig férfias, régimódi illat, amilyent manapság már csak kevesen viselnek, de bízom benne, hogy azért még vannak olyan férfiak akik szeretik az ilyesmit. Én nem érzem sem öregesnek, sem elavultnak, elcsépeltnek meg végképp nem, az viszont tény, hogy igényel egy fajta eleganciát, férfias kisugárzást, amelynek hiányában bizony elég furcsa hatást kelthet. Azonban egy lipicai nyergében ülő, hetyke bajszú férfi keresve sem talál ennél megfelelőbb illatot.

Illatjegyek: bergamott, citrom, kardamom, kakukkfű, tárkony, zsálya, jázmin, rózsa, írisz, galbánum, pacsuli, cédrus, vetiver, moha, vanília, bőr, ámbra, mósusz

Kreátor(r): ismeretlen