Az Etro egy itáliai niche divat- és parfümház, amelyet Gimmo Etro alapított 1968-ban, s amely - függetlenségét megőrizve – azóta is az Etro család tulajdonát képezi. A márka főbb ismertetőjelei közé tartozik a Pegazus logó, a Paisley mintával díszített parfümdobozok és a kiváló minőségű, nyíltsisakos illatok. A márkával ugyan csak nemrég ismerkedtem meg, de már több illatuk is megfogott, és Zólyomi Zsolt parfümőr jóvoltából egy pár illatmintára is szert tettem, amelyek aztán végképp meggyőztek arról, hogy érdemes odafigyelni az Etro-ra.
A Heliotrope volt az első illat, amely felkeltette az érdeklődésemet, és bár utóbb kiderült, hogy ennél sokkal izgalmasabb Etro alkotások is vannak, azért még most is egy érdekes illatnak tartom. Ami első próbálkozásra a leginkább meglepett, az a döbbenetes hasonlósága a gyerekkorom papírragasztójával. Azoknak, akiknek nem volt gyerekkoruk, vagy papírragasztójuk, leginkább úgy tudnám jellemezni az illatát, mint egy keserédes, mandulás, barackmagos és vaníliás keverék, jó adag szintetikus felhanggal. Minden esetre, nem csoda, hogy sok gyerek a szájába lapátolta a papír helyett. És akkor itt van a Heliotrope, amely vaníliavirág (Heliotropium arborescens) kellene legyen és az első pár percben a megszólalásig hasonlít erre a ragasztóra. Szép emlékek bújnak elő...
Mivel ez egy erősen lineáris illat, nagy változások már nem is mennek végbe, csupán a vanília erősödik fel egy kissé, elnyomva a barackmag/almamag szerű arzénos keserűséget. Amúgy, az illatpiramist nézegetve, gyanítom, hogy a keserűség a kumarintól származik. A narancsvirágot sajnos nem sikerült felfedeznem a kompozícióban, pedig néha jól esett volna, ha feldobja az illat monotóniáját és egy kis frissességet hoz a szaglóhámomnak. Sajnos – szép emlékek ide, szép emlékek oda - hosszú távon kissé unalmas a Heliotrope állandósága, meleg, púderes, vaníliás illata. Szerintem jót tenne neki egy kis átalakulás, mondjuk egy fűszeres, kissé pikáns leszáradás. Ugyanakkor, nem lehet azt mondani, hogy ez egy nehéz, fullasztó illat, amit csak a hideg napokon lehet viselni, az illatjegyek ellenére meglepően könnyed, már-már légies alkotás, és ennek megfelelően a tartóssága sem ér az egekig. Rajtam mindössze három-négy órát hajlandó megmaradni.
A Heliotrope egy igen érdekes alkotás, biztos vagyok, hogy mindenkinek kellemes meglepetést fog okozni, még akkor is, ha nem olyan volt a papírragasztója, mint az enyém, de hosszú távon szerintem nem működik. Ha egy kreatívabb, fűszeresebb vaníliavirágot akarsz, próbáld ki a Jaïpurt.
Illatjegyek: narancsvirág, galagonya, vaníliavirág, mandula, vanília, kumarin
Kreátor(r): ismeretlen
Erre most megint kiváncsi lettem, rég nem lapátoltam a szájamba abból a ragasztóból,jól jönne egy kis nosztalgia....:)
VálaszTörlésÖrvendek, hogy neked is volt ilyen ragasztód, így egy ember már biztosan tudja, hogy miről beszélek... :)
VálaszTörlésAmúgy, a kíváncsiságodat kielégítheted Pesten a LeParfum illatboltban. Zólyomi úr igen csak bőkezűnek tűnt az illatminták terén ;)
Még egy ember tudja, h miről beszélsz úgy ragasztó, mint Zólyomi úr és az illatminták terén.
VálaszTörlésVelünk is igen segítőkésznek bizonyult:)
Örömmel hallom :) Most már tényleg kezdem elhinni, hogy ez a ragasztóillat nem csak az én emlékeimben él.
VálaszTörlésRagasztó? Akkor lehet, hogy csak nekem jutott szomorú gyerekkor és technokol rapdid?
VálaszTörlésA Heliotrope eleinte tetszett, most már unom. Viszont a tartósságára nincs panaszom, 8 óránál tartunk. A fejillat gourmand-ba hajlik, nem az én ízlésem, de ettől még igazán finom. De az alapillata valóban lehetne valami kicsit izgisebb.
Nekem meg a Technokol rapid maradt ki a gyerekkoromból. Google kellett hozzá, hogy megtudjam, mi az :)
VálaszTörlésElen, én is technokol-os vagyok, nem vagy egyedül! :)
VálaszTörlésA 9 évvel fiatalabb húgomnál viszont már éreztem az említett ragasztót! (Sajnos ezt a parfümöt még nem próbáltam, nekem szigorúan csak 3db mintát adott Zólyomi úr, és ez nem volt a kívánságaim közt, persze ennek ellenére annak is örültem és nagyon kedves volt!)