Donna Karan parfümei általában nem tartoznak a kedvenceim közé, túlságosan szintetikusak és jellegtelenek ahhoz, hogy felkeltsék az érdeklődésemet. Az sem segít a dolgokon, hogy évente három-négy új illatot dob a piacra, mindenféle fantáziátlan különkiadásokat és limitált üvegcséket, amelyeknek az anyagi haszonhozáson kívül semmi nem indokolja a létezésüket. A DKNY Women – bár szintén erősen szintetikus – kilóg ebből a sorból, ugyanis van karaktere; illata ezer közül is felismerhető.
Az igencsak egzotikusan hangzó illatpiramisból kiindulva a fejillatban vérnarancsot és vodkát kellene találnom, és csakugyan citrusos savanykássággal indít a parfüm, kevés alkoholos jelleggel kiegészítve, de szerintem ez az akkord sokkal jobban hasonlít a grapefruit illatára, mint a vérnarancséra. Ettől függetlenül, nagyon jó kis kezdet ez, tele élettel, fiatalsággal és pezsgéssel, amely ráadásul meglepően egyedi is. A paradicsomlevelek zöldjét nem érzem, helyette egy erősen szintetikus vizes, friss jegy jelentkezik, amely talán az illatpiramis tavirózsájának feleltethető meg, bár ez egyértelműen csak egy fantázianév. A leszáradás során mindvégig kitart a grapefruit/vérnarancs akkord és a vizes jegy, viszont csatlakozik hozzuk egy nagy adag tiszta, frissen mosott ruhára emlékeztető mósusz és egy kevés nárcisz, ami a virágos, nőies jelleget biztosítja. A mósuszt szerintem ugyanaz a szintetikus anyag képviseli, amely a D&G Light Blue-jában is fontos szerepet játszik, hasonlóan könnyed, friss érzetet, tartósságot és terjedelmes hatósugarat biztosít a parfümnek. Sajnos – épp ennek a nagy hatósugárnak köszönhetően – a mósusz néha kitör a keretek közül és zavaróvá válik számomra, ezért nem szeretem az orromhoz túl közel helyezni, viszont távolról szaglászva mindig nagyon kellemesnek és szépnek találom az illatát. A már említett jegyek mellet a DKNY-t jellemzi még valami fémes hatású jegy is, amely jól összeillik a parfüm többi részével, és még inkább kihangsúlyozza a frissességét.
Szerintem ez egy igazi tavaszi illat, könnyed, vidám, kissé virágos, és a mindvégig kitartó savanykás grapefruit-nek köszönhetően igazi felüdülést jelent a használata. Úgy gondolom, ha Donna Karan-nak lenne még két-három hasonlóan eredeti és kellemes parfüme, akkor nem lenne szüksége az új illatok tucatjainak piacra dobására, amelyeket aztán néhány év múltán meg is szüntethetnek, mert már a kutyának sem kellenek. Én a “keveset, de jót” pártján állok. Ti?
Illatjegyek: vérnarancs, vodka, paradicsomlevél, tavirózsa, orchidea, nárcisz, tulipánfa kéreg, nyírfa
Kreátor(r): ismeretlen
Szerintem is ez az egyik legjobb Donna Karan illat. Az utóbbi évek munkáját nem is érdemes említeni, annyira unalmasra sikeredtek.
VálaszTörlésÖrvendek, hogy egyetértünk ;)
VálaszTörlésTöbb, mint 10 éve imádom! Nagyon örülök, hogy az évek során "kiment a divatból", így úgy érzem, végre már csak az enyém! :)
VálaszTörlésNéha édesanyámé is :)
VálaszTörlésÉn is imádom! Most próbálok visszatérni hozzá, de úgy látom hogy olyan, mindha két féle lenne kapható. Az egyikben telyesen fehér a folyadék, a másikban picit sárgás, de az üveg ugyanolyan.Mindkettő EDP. Ez létezik?
VálaszTörlés