Editions de Parfums Frederic Malle – En Passant (2000) 9/10

Kolozsváron tombol az orgonaszezon. Bármerre járok, nyíló orgona- bokrokba botlom, amelyek szárnyaló illatukkal minduntalan a Frederic Malle féle zseniális En Passant-ot juttatják eszembe, így arra gondoltam, talán itt az ideje, hogy ezt a parfümöt is górcső alá vegyem. Frederic Malle 2000-ben nyitotta meg parfümériáját Párizsban, azzal az elképzeléssel, hogy más parfümházakkal ellentétben nem a designe-ra, az üvegcsék csínosságára meg a reklámozásra pazarolja a pénzét és az energiáját, hanem az alapanyagok minőségére és a művészi szabadság megőrzésére. Ő volt az első, aki a parfümökön feltüntette az alkotó nevét is, ezzel minden eddiginél nagyobb jelentőséget tulajdonítva magának a művésznek. Szerintem igen nagy részben neki köszönhető, hogy napjainkban az igazi parfümmániások már sokkal inkább alkotók szerint szimatolnak, mintsem a parfümházak szerint. Kezdetben hét tehetséges parfümőrnek adott zöld utat (ma már tizenegyen vannak), hogy mindenféle kikötés és keret nélkül megalkossa álmai illatát, és szerencsére köztük volt Olivia Giacobetti is, aki az En Passant-tal lepte meg Malle urat és kialakulóban lévő rajongótáborát.

Az En Passant Malle elmondása alapján egy impresszionista stílusban megalkotott, egyszerű orgonaparfüm, de szerintem a fejillata olyan tökéletesen megidézi a langyos májusi eső utáni orgonabokrok kigőzőlgésének illatát, hogy akár fotórealizmusról is beszélhetnénk. Az orgona édes, buja és nedves, egyszerre fullasztóan “virágos” és friss, s az uborkának meg a vizes jegyeknek köszönhetően megkapjuk az “eső után” érzést is. Ennél sokkal többre ne is számítsunk, ez tényleg egy egyszerű illat, de szerintem pont így tökéletes. A leszáradás során kissé elhalványul az orgona és fokozatosan teret kap a fantasztikus alap, amely engem a Philosykos alapillatára emlékeztet, csakhogy itt füge helyett orgonával van megbolondítva. A Philosykos-ban ezt a gyönyörű, friss és enyhén fás illatot a fehér cédrusnak tulajdonítottam, úgyhogy most sem teszek másként, bár tudom, hogy az En Passant illatjegyei között nem szerepel a cédrus és más parfümkritikusok sem éreztek hasonlót. Legtöbbjük ebben az akkordban a búzát vélte felismerni, és őket a frissen sült kenyér illatára emlékeztette. Ti milyennek érzitek?

Annak ellenére, hogy ez egy könnyed, tavaszi virágillat, csupa elillanásra hajlamos jegyekkel, a tartóssága nem rossz: rajtam akár négy-öt órát is eltart és ez idő alatt mindvégig május van az orromban (szívemben, fejemben, lelkemben – kinek, ahogy tetszik). Szerintem ez egy tökéletes orgona parfüm, és mindenkinek ajánlom figyelmébe, aki az év többi hónapjában is szeretné érezni a nyíló orgona illatát. Egyetlen problémám az árával van, amely még a niche parfüm mércével mérve is szokatlanul borsos...

Illatjegyek: fehér orgona, uborka, búza, narancsfa levél, vizes jegyek

Kreátor(r): Olivia Giacobetti