Nem igazán értem ezt a Montale fickót. Néha olyan remekművekkel áll elő, mint az Aoud Flowers, vagy a Black Aoud, máskor meg összedob egy Soleil de Capri-t, vagy épp egy Pure Gold-ot, amelynek se füle, se farka. Egyszerűen nem látom be, hogy miért lenne szüksége a Montale sorozatnak egy átlagos, gyümölcsös-virágos illatocskára, melyhez hasonló nem egy akad a Sephora-ban is. Az utóbbi években rengeteg új parfüm látott napvilágot a Montale házban, de nekem úgy tűnik, hogy az illatok szaporodásával egyenes arányban fogy Pierre Montale kreativitása is. Hogy miért erőlteti mégis az újabbnál újabb alkotások piacra dobását? Feltételezem, hogy itt is az anyagiak állnak a háttérben.A Pure Gold igazán eladható névvel rendelkezik és a kompozíció is kellőképpen „aranyos” és konvencionális ahhoz, hogy a parfüm jó eladási mutatókat produkálhasson, de szerintem az igazi Montale rajongók nem ezt várják a mestertől. A fejillatban a mandarin savanykás, gyümölcsös jellege az uralkodó, amelyhez egy kevés fehér virág (leginkább jázmin) társul, könnyed, nőies eleganciát biztosítva a parfümnek. Ehhez csatlakozik néhány perc elteltével a sárgabarack, mely tovább hangsúlyozza az illat gyümölcsösségét és kissé megédesíti a kompozíciót. Hamarosan előkerül egy enyhén szúrós, fémes jellegű valami is, amely szerintem az arany fémességét hívatott visszaadni és amely valamennyire sikerül is neki. Tulajdonképpen az egész alkotásban ez az egyetlen kreatív elem, de mégsem nyerte el az orrom tetszését. Túl hűvössé és távolságtartóvá teszi a szívillatot és ez nem áll összhangban az én elképzelésemmel az aranyról. Én egy sokkal gazdagabb, testesebb illatra számítottam, amelyben a vanília, pacsuli és mósusz képezte alap dominál, de itt szinte észrevétlenek maradnak ezek a jegyek. Egy tokaji aszút vártam és ehelyett egy túl sok savval rendelkező chardonnay-t kaptam, így azt hiszem érthető, ha grimaszkodom. A teljes leszáradás körülbelül hat órát tart a bőrömön és ez alatt mindhiába várok a meleg, vaníliás alapra, így végül is örvendek, amikor teljesen búcsút mond a bőrömnek.
Összegezve a dolgokat, két problémám is van a Pure Gold-dal. Egyrészt nem különösebben kellemes, savanykásnak, testetlennek találom, másrészt nélkülözi mindazt a sötét, vad kreativitás, amelyet Montale-tól megszokhattunk és amelyet én továbbra is elvárnék. Nem rég olvastam valahol, hogy az igazi mestermű az, melyet alkotója maga is szívesen viselne, használna. Én nem hiszem, hogy Montale szívesen öltené magára a Pure Gold-ot…
Illatjegyek: jázmin, mandarin, narancsvirág, sárgabarack, mósusz, pacsuli, vanília
Kreátor(r): Pierre Montale
Nagyon jo a tokaji aszus hasonlat :)- habar a parfumot nem ismerem ertem, hogy mi a bajod vele.
VálaszTörlésÖrvendek, hogy sikerült érzékeltetnem veled a problémákat, de azért nem kell feltétlenűl elfogadnod amit írtam. A végső döntést bízd az orrodra ;)
VálaszTörlésÉn el tudom képzelni, hogy a Pure Gold egy barackszínű estélyi ruha és egy diszkrét kis aranylánc társaságában nagyon is működik.Nekem egyre jobban bejön ez az illat, és azt gondolom, h azzal az 5 pontal igazságtalan vagy, mert egy ilyen jellegű Sephorás illatot bőkezűbben értékelnél.
VálaszTörlésAszús hasonlat nekem is szimpi, el is képzeltem a grimaszod:P
helyesbítek: ponttal!
VálaszTörlésAbból a szempontból igazad van, hogy ha a Pure Gold az Avon szülötte lenne, akkor valószínűleg nagyobb jegyet kapott volna tőlem, de hát ez mégis csak egy Montale. Szerintem normális dolog az elvárásainkat az előzőleg mutatott képességekhez igazítani. 100 méteren 11 másodpercet szaladni egy átlagembernek fantasztikus teljesítmént, de ha ezt Usain Bolt teszi, akkor mégis azt mondjuk, hogy katasztrófálisan rosszul futott... :)
VálaszTörlésEgyre jobb hasonlatokat irsz :)
VálaszTörlésIgyekszem :)
VálaszTörlés