2010. aug. 12.

Parfum d’Empire – Iskander (2006) 9/10

Az Iskander név Makedón Nagy Sándor, avagy III. Alexandrosz perzsa nyelvű megfelelője és Corticchiato ezzel az alkotásával az ifjú és egy egész világ által csodált uralkodónak állított emléket, aki nem mellesleg kiváló atléta is volt, s amint azt a fiatal és tehetséges parfümőrtől már megszokhattuk, most is egy igazán kreatív és kiváló minőségű illatnak adott életet.

Corticchiato hasonlóképpen alkothatta meg ezt az illatot, mint ahogy Nagy Sándor megoldotta a gordiuszi csomót: eszesen, de ugyanakkor kissé durván és önkényesen is, fittyet hányva a hagyományoknak és az elvárásoknak. Ez a parfüm egy igazi erőfitogtatás, egyike a legerősebb és leghosszabban tartó citrusoknak. A fejillat, amelynek cédrátcitroma a Nicolai féle Cédrat Intense-re emlékeztet, kifejezetten gazdag és lédús; savanykás, fanyar citrusokkal (főként citrommal) és tárkonnyal, amely egy majdhogynem mentolos, jéghideg jelleget ad az illatnak. Ebbe a savanyú gyümölcsbe nem szívesen harapna bele az ember, viszont egész nap szívesen szagolgatná; annyira friss és üde, hogy ha nem lenne ennyire erős és opulens, könnyen azt hihetnénk, hogy egy kölnivízzel van dolgunk. A folytatásban megjelenik egy vidám, elegáns és nagyon kellemes narancsvirág jegy (Nagy Sándor női alteregója), de nem veszi el a citrusoktól a rivaldafényt, diszkréten a háttérben marad és onnan bűvöli el az orromat. Időközben egyre nagyobb szerephez jut a tárkony, és már-már gyógyszeresen kesernyés, fémesen hűvös illatot ad a parfümnek, de sosem válik kellemetlenné, csupán a citrusok savasságát ellensúlyozza. Elérkezve az alapjegyekhez, a még mindig kitartó citrus és tárkony mellé társul egy leheletnyi mósusz, egy kevés fás jegy (talán cédrus) és egy adag tölgymoha, amely férfias szúrósságot kölcsönöz az Iskander-nek.

Ami igazán jó ebben a parfümben, az a hihetetlen tartóssága (hat-nyolc óra), kiváló hatósugara és a frissessége, amely mindvégig kitart és ténylegesen megkönnyíti a hőség elviselését. Szerintem zseniális ötlet volt a tárkony és citrusok keverése; egy igazán eredeti és nagyszerűen működő akkordot eredményezett, amelynek egyetlen hibája, hogy néha egy picit szintetikusnak hat. Azt nem hiszem, hogy Nagy Sándornak, vagy környezetének valaha is hasonló illata lett volna – ahhoz túl modern és a természettől elrugaszkodott illat az Iskander -, de ez semmit nem von le a parfüm érdemeiből. A legjobb citrusos alkotás, amelyhez valaha is szerencsém volt.

Illatjegyek: cédrátcitrom, grapefruit, mandarin, tárkony, koriander, narancsvirág, mósusz, ámbra, tölgymoha

Kreátor(r): Marc-Antoine Corticchiato

5 megjegyzés:

  1. Hát igen, ha valaki hadvezéri képességekkel szeretné felvértezni magát, az ne az Iszkanderrel próbálkozzon :))Nem egy hadvezér illata, de nagyon kellemes!!!Ha valami nagyon szintetikusnak hat, azt általában hamar 'kiorrolom', de ez nem az az eset.Örülök, h, téged sem zavart annyira, h lepontozd emiatt :)

    VálaszTörlés
  2. Itt tényleg nem zavar a szintetikusság és tulajdonképpen nem is mindig érzem. Leginkább akkor tűnik fel, ha túl közel dugom az orromat a bőrömhöz, de távolról csak friss és citrusos.

    VálaszTörlés
  3. Szia Szimat,

    niche kalandozásom 3. állomása az Iskander. elolvastam a posztod, hogy egy kicsit előképezzem magam, és bekészitettem a mintát. ami egy kicsit nehezen adta meg magát igy a kézfejemre csak igen kis adag sikeredett, de nem is bántam mert tegnap késö este ejtettem meg csak az ismerkedést.
    szeretem a citrusillatokat, ezért a kezdet nagy megelégedésemre szolgált, de csakhamar elillant (5-10 perc) és ami ezután jött az zavarba ejtett...mert nemigazán éreztem semmit...közben kicsit filmeztem, szagolgattam, eltelt 1 óra, semmi....mintha az illat azt mondta volna ne szaglássz, semmi közöd hozzá...elolvastam újra a posztod, mondom itt vmi nem stimmel! ekkor jött a váratlan esemény...felálltam és kiindultam a szobából és basszus a szoba be volt töltve az illattal!!! és micsoda illattal, hihetetlenül kellmes, varázslatos illat...de hisz ismered...aztán a felismerés. hogy azért nem éreztem semmit, mert a kézfejem olyan volt, mintha egy erös kölnisüvegbe dugtam volna az orrom, ami ekkor csödöt mond és besokall a nagy koncentrációtól.pedig hangsúlyozom alig tettem magamra belőle!
    az illat nem egy odabújós illat, mert ettöl bárki orra sokkot kap szerintem, de ha egy helyiséget akarunk betölteni finom (de nem harsány) ilattal akkor ezt kell választani!
    nem is az illat tarolt le hanem az élmény amit adott.
    nichének még egy pont, nagy piros

    csaloe

    ui:még most is érzem az illat maradványát a kézfejemen, ez igy már 12 óra...

    VálaszTörlés
  4. Többek között én is ezt szeretem a Parfum d'Empire illataiban: a parfümőr nem felejtette el, hogy a tartósság és a hatósugár is igen fontos tényező. Szerintem sem odabújós illat, inkább egy igazi arisztokrata, távolról kell csodálni :)
    Tetszik, hogy nyerésre állnak a niche-ek :)

    VálaszTörlés