Marc Jacobs – Bang (2010) 7.5/10

Marc Jacobs egy nyughatatlan, eleven foltja a divatvilágnak, aki igyekszik mindig a rivaldafényben lenni, amint azt a Bang reklámkampánya során is megfigyelhettük (a mellékelt fotón maga a designer fedi fel a bájait). A new york-i divattervező 1986-ban mutatkozott be a kifutón, majd röviddel ezután megalapította saját márkáját és 1997 óta már a Louis Vuitton kreatív igazgatójának is tudhatja magát. Első parfüme, a Marc Jacobs for Women 2001-ben jelent meg, de az igazi népszerűséget csak a Daisy (2007) és a Lola (2009) hozta el neki. A Bang hosszú idők óta az első férfiaknak szánt Marc Jacobs parfüm, amely a butácska, de provokatív reklámplakátnak köszönhetően, meglehetősen nagy érdeklődés közepette került a boltokba.

Én kifejezetten szkeptikusan fogtam neki az illat tesztelésének, mostanig ugyanis nem igazán fogtak meg Marc Jacobs parfümei, és sem a meztelen, olajtól tocsogó fotója, sem pedig a Bang szellemesnek szánt illatjegyei nem adtak sok okot a reményre. Ehhez képest, néhány órával az első “találka” után már egészen jó véleményem volt az illatról, és ez többszöri tesztelés után sem változott meg. Marc Jacobs kedvenc fűszere a bors és az ő kérésére a Bang fejjegye telítve van ennek a fűszernek a pikáns, fás és kissé citrusos aromájával, amely az én orrom számára meglepően élethű, és még ha nem is emelkedik Piper Nigrum-i magaslatokba, azért nem rossz. Néhány perc elteltével nyomtalanul eltűnik a feketebors nagy része és a helyébe lép egy fanyar, citrusos, pezsgő vérű vetiver, amely szerintem nagyon hasonlít a Terré d’Hermés szívillatára, de köszönhetően a kanárifa gyantájának, a Bang némileg sötétebb és férfiasabb karakterrel bír, mint Hermés bestsellere. Ritkán lehet találkozni a kanárifa gyantával, de ebben a parfümben nagyon jó benyomást tett rám: sötét, száraz, fás, kesernyés, kissé füstös, akár egy nemrég kifújt gyertya, és mindenekelőtt gyantás. Sajnos ez a kellemes kanárifa-vetiver szívillat elég rövid életű, rólam két óra alatt elillant és az ezt követő alapillat már erősen gyengécskének tűnik. Kissé szúrós (gondolom, hogy a betíltott tölgymohát helyettesítő fehér mohának köszönhetően), és kissé pacsulis, de nekem az egész valahogy anyagszegénynek és olcsónak tűnik. Kár, hogy nem fordítottak nagyobb figyelmet rá…

Összességében számomra egy kellemes meglepetés volt ez a parfüm, és bár egyértelműnek tűnik a Terre d’Hermés-szel való hasonlóság, azért a kanárifának köszönhetően, önálló jellege is van a Bang-nek. Másrészt meg, ha már “ihletődik” az ember, akkor ihletődjön a legjobbaktól és ne az unalmas és ócska sportillatokat másolja, mint ahogy azt a Bleu de Chanel tette. Ja, és végezetül: tetszik a Bang név, vicces a „finoman palástolt” szexuális mellékzöngéje.

Illatjegyek: feketebors, rózsaszín bors, fehérbors, hipnotikus kanárifa gyanta (Canarium luzonicum), benzoin, vetiver, fehér moha, pacsuli, “eredeti férfias fák”

Kreátor(r): Ann Gottlieb/ Yann Vasnier