Andy Tauer jó arc. Mostanig mindössze négy alkotását sikerült kipróbálnom a svájci parfümőrnek, de már ezek alapján is teljesen egyértelművé vált számomra, hogy ez a fickó nem szereti a kompromisszumokat. Nem próbál senkinek megfelelni, nem törekszik milliók szívének meghódítására, sem pedig hatalmas anyagi haszonra, viszont az elképzeléseit tűzön-vízen át véghezviszi. Kialakított magának egy egyéni stílust, melynek főbb jellemvonásai az izgalmas, robosztus, és a megszokottól nagyon távol eső fej- és szívjegyek, s a csodálatos, gyantás, ámbrás alap, melyhez foghatót sehol máshol nem éreztem, de úgy tűnik, hogy a Tauer parfümök nem létezhetnek nélküle. Emellett teljesen egyértelmű, hogy Andy kitűnő minőségű alapanyagokat használ, s még ha a Lonestar Memories-hoz hasonló olfaktív merénylet kerül is ki a keze alól, a belefektetett munkához, érzelmekhez és az alapanyagok minőségéhez nem férhet kétség.
Mielőtt belevágtam volna a parfüm tesztelésébe, elolvastam róla egy-két kritikát, így sejtettem, hogy nem lesz könnyű dolgom vele, de az elémbe táruló borzalmakra semmi nem készíthetett fel. A fejillat egy hatalmas, mindent elborító, keserű, füstölgő romból áll, melyben kátrány, égett gumi, méregerős feketekávé, kipufogógáz és olvadozó aszfalt szaga keveredik az égett húséval. Andy Tauer a füstölgő tűzhelyen kávét főző öreg, bőrkabátos cowboy illatából ihletődve hozta létre a Lonestar Memories-t, de a fejillat bennem sokkal inkább egy leégett traktorgyár motorolajas üszkeit idézi meg. Szerencsére ez a horror mindössze egy fél órát hepciáskodik a bőrömön, majd fokozatosan átalakul egy csodálatos, meleg és gyantás illattá, melyben a bőr-hatást megteremtő nyírfaszurok, a lapsang souchong-ra emlékeztető finom füstösség és valami ámbraszerű édes illat egy soha nem érzett, férfiasan érzéki összhangot alkot. Ebben a stádiumban egy kis fantáziával felvértezve, érezni lehet a tábortűz közelében legelésző lovak bőrének szagát, de még a párolgó lóürülék kigőzölgését is, mely teljes mértékben visszaállítja a fejillatból hiányolt természetközeli hangulatot. Bár az illatpiramis nem jelzi, szerintem némi szerecsendió is el lett rejtve a kompozícióban, számomra legalábbis nyilvánvaló kellemes fűszerességének jelenléte, mely jól harmonizál a sárgarépamag íriszre emlékeztető aromájával. Ez az állatias, füstös-fűszeres illatozás jó néhány óráig eltart a bőrömön, majd amikor végül is kialszik a tűz, és csak a parázs pislákol tovább, akkor megjelenik a már említett, Tauer féle gyantás, ámbrás, tonkababos alap, hogy méltóképpen érhessen véget az este.
Nehéz dolog helyesen megítélni a Lonestar Memories-t, mert egyrészt gyanítom, hogy nagyon kevés ember képes magán, vagy a közvetlen környezetében elviselni az illatát (főleg az első egy-két órában), másrészt viszont valami csodálatosan újat és eredetit hozott a parfümök világába, melynek bizonyos részei kifejezetten élvezetesek és inspirálóak. Viselhetetlensége miatt tőlem most csak nyolcast kap, de ennek ellenére melegen ajánlom mindenkinek, aki nyitott az újra és az izgalmas parfümökre.
Illatjegyek: geránium, muskotályzsálya, sárgarépamag, jázmin, nyírfaszurok, füstös bőr, cédrus, mirha, tonkabab, vetiver, szantálfa
Kreátor(r): Andy Tauer
Becsülendő, ha egy parfümőr nem hagyja megát befolyásolni a trendektől, és akkor is magvalósítja az elképzeléseit, ha abból nem lesz egy fillér haszna sem. Én szívesen megszagolok bármit, a leégett traktorgyár is egy illatélmény, de ilyen geg-parfümöket én sem veszek fel. Még úgy sem, ha valaki megengedné hogy ráfújjam, és ha a fejillat távozott, visszamegyek érte :)
VálaszTörlésN_azalea
Már a Marokkói Sivatagi Szél is belopta magát a szívembe. Várom a további mintákat, de biztos vagyok abban, hogy tetszeni fognak. Érdekes, hogy egy svájci ember a gazdájuk, ők nem a hagyományokat felrúgó kreativitásukról híresek.
VálaszTörlés/Megjött az MKK, telitalálat, köszönöm! :)/
N_azalea: Nekem néha jól esne, ha valaki elviselné helyettem az első egy-két órát, majd átpasszolná a maradványait :) Minél többet szaglászom, annál jobban tetszik az alapja...
VálaszTörlésCsí: Tényleg érdekes, hogy a konzervatív svájciak közül két olyan kreatív parfümőr is kikerül, mint Andy Tauer és Vero Kern. Ráadásul, ha jól tudom, egyikük sem végzett parfümiskolát...
VálaszTörlésÖrvendek, hogy tetszik az MKK, kívánok nektek tartós kapcsolatot! :)
A gyantás, ámbrás alapnak köszönhetően Tauer belopta magát az orromba, így minden vágyam egy AT-féle parfüm, csak, h melyik, azt még homály fedi.A Lonestar Memories biztosan nem, az Orange Star már valaki másé a családban, így nagy reményeket fűzök a Le Maroc pour Elle útban lévő mintához. Te ismered?
VálaszTörlésJó irányba kacsintgatsz, a Tauer parfümök szerintem is megérdemlik a figyelmet. Le Maroc pour Elle illatmintám sajnos még nincs, de már én is tervbe vettem a beszerzését. Ha a tied befutott, számolj majd be róla ;)
VálaszTörlésNa neeeeee!!!
VálaszTörlésÉdesen animális illat, már-már sziruposnak mondanám de van benne valamilyen fanyar citrusos akkord is, ami megakadályozza ezt. A rózsa és a jázmin alámerül az édes, pihe-puha tömjénes? alapba, számomra egyik sem vehető ki tisztán, érződik, hogy ott vannak, de nem frissen és hangoskodóan. Van egy fás, szúrós akkord is kikörvonalazódva, lehet, hogy a szantálfának köszönhető?
Órákig szagolgatnám, de az összhatás túl öregesre, régimódira sikerült. Nem ezt kerestem :(
Túl sok megválaszolatlan kérdéssel maradtam, megvilágosodást csak a kritikádtól várhatok, úgy, hogy remélem nem halogatod a minta beszerzését :P
Hmmm, ez nagyon klasszikus stílusúnak hangzik :) Egyébként az nálam nem feltétlenül baj, kiváncsian várom a mintám megérkeztét. Jó lenne egy szép nagy virágcsokor, Andy Tauer módra.
VálaszTörlésKöszi a beszámolót ;)
Egyik karomon Lonestar Memories, másikon Le Maroc pour Elle.
VálaszTörlésKicsit mások a tapasztalataim, a Lonestar esetében nekem az égett műanyag mögött ott figyel valami fehér virág, talán a jázmin, ami egyébként az összekötő kapcsot képezi a két illat között. A Le Maroc szerintem elképesztően nőies illat, de nem a cicababás, nem is a porosodó öreglányos módon, hanem valami egészen nomád, nem európai stílusban. Lehet, hogy a neve miatt, de én már látom magam előtt azt a csadorba burkolt nőt, akinek csak a feketével vastagon körberajzolt szeme villog elő a ruhából, miközben az utcán megy, a kertekből illatozó virágok kísérik, és a forró szél időnként végigsimít rajta. Minden benne van, a szantál illatú füstölők a boltokban, amik mellett elhalad, a nő érzelmei, ősi tudása, titkai... Esetleg a sivatagban vágtató, kis arabs hátán ül, a forró szél ugyanaz, de ez túl amerikai kép lenne, és akkor nem tudnám honnan mellérakni a virágokat. :))) Eszméletlen nagy illat. Pfú. De nem biztos, hogy viselném, azt érzem, én ehhez kicsi vagyok. Vagy a csuda tudja.
A Lonestar-ban közben valamiféle zöld is megjelent, de ezt nem tudom hová tenni... Hát én lehet, hogy hordanám, de lehet, hogy a környezetem nem tolerálná :D Mindenesetre nem semmi, pestiesen szólva. Ha nem lenne ilyen brutális ára, már rendeltem volna Tauer-mintákat.
A Le Maroc-ot még csak egyszer sikerült tesztelnem, de annyi számomra is kiderült, hogy sűrű, nőies illat, s a rózsa mellett van benne még valami érdekes virág is. Azt hiszem, nagyon találó a leírásod :)
VálaszTörlésA Lonestar M. "ultrabrutal". Sokadik hordas utan sem nagyon tudok szavakat talalni ra. Szerencsere a ferjem nem tiltott ki a hazbol, es meg arra is hajlando volt, hogy egyszer kiprobaljam rajta. Nem igazan tetszik, de baromi izgalmas volt letezni vele.Mint egy felkavaro flort, ami radobbent, hogy mennyire szereted a ferjedet/felesegedet, es visszavezet a csalad meleg keblere.
VálaszTörlésKatus, videk -
Tetszik a férjes hasonlatod :D
Törlés