Ma végre eljutottam egy Sephora-ba és némi gondolkodás után a Diorissimo tesztelése mellett döntöttem, melyről nemrég Zólyomi Zsolt is mesélt néhány érdekességet a Zárórának adott interjújában. Ez az 56’-os klasszikus egy „egyszerű” gyöngyvirág illat és minden idők talán legjobb parfümőre, Edmond Roudnitska orra alól került ki. Ami igazán különlegessé teszi a Diorissimo-t, az annak a furcsaságának a következménye, hogy a gyöngyvirág illatát nem lehet kinyerni és rögzíteni, így a parfümőrnek az egész gyöngyvirág-hatást más úton előállított, főként szintetikus molekulák felhasználásával kellett elérnie. Roudnitska a feladat megoldásához Cabris-ban, egy Grasse közelében lévő falvacskában fogott neki, ahol gyöngyvirágot termesztett, és azt használta viszonyítási alapul, a végeredmény pedig egy több mint 80%-ban szintetikus parfüm lett, mely tökéletesen természetesnek ható gyöngyvirág illatot áraszt magából. Azt hiszem, ha csak ez az egy alkotás hagyta volna el Roudnitska boszorkányműhelyét, az is elég lenne a zsenialitása bizonyításához…Be kell vallanom, hogy egyre jobban haragszom az IFRA-ra. Hogy miért? Hát csak azért, mert betegesen eltúlzott aggályoskodásukkal (bővebben: itt és itt) sikerült a Diorissimo-t is tönkretenniük. Ennek a parfümnek több mint 20%-át egy hydroxicitronellal nevű szintetikus molekula tette ki, melynek nagyon fontos szerep jutott a gyöngyvirág illatának létrehozásában, pechjére azonban a rá allergiás személyeknek enyhe bőrirritációt is szokott okozni, így a parfüm-inkvizíció tiltólistájára került. Napjainkban már csak nagyon kis mennyiségben használható a parfümökben és ennek a szabálynak a terhe alatt görnyed a Diorissimo is. Roudnitska - aki a részletek megszállottja volt - nem szerette a túlzsúfolt, nehézkes és zavaros parfümöket, s a Diorissimo-t is úgy alkotta meg, hogy bár teljes mértékben magában hordozta a gyöngyvirág fullasztó, narkótikus, zöld illatát, mégis mindvégig kristálytiszta, könnyed, már-már chypre szerűen élénk tudott maradni. Ehhez képest az új, hydroxicitronellal-szegény változat tompa, álmos, édeskés és hiányzik belőle a tavasz vibráló feszültsége, amely az eredeti változatot oly naggyá tette. Még mindig gyöngyvirág illata van, de sajnos inkább hasonlít egy szobaillatosító gyöngyvirágára, vagy egy illatos papírzsebkendőre, mint egy művészien megszerkesztett parfümre. A hatósugara egyébként kiváló, tartósság tekintetében pedig négy-öt órára számíthatunk, ami nem is olyan rossz egy könnyednek szánt virágos parfümtől.
Tudom, hogy napjainkban a gázkromatográfia közel tökélyre fejlesztésével már gyerekjáték a gyöngyvirág illatának létrehozása, és ennek megfelelően el is árasztanak mindent vele, de ez semmit nem von le Roudnitska érdemeiből és még kevésbé tudja pótolni azokat a zseniális apróságokat, melyekkel a parfümőr elérte, hogy a Diorissimo könnyed és levegős legyen. Nagy kár, hogy a divatnak, a nyereségvágynak és az IFRA hülyeségeinek engedve a Dior hagyja, hogy tönkremenjen egy igazi műalkotás. Mintha újrafestenék a Mona Lisa-t, mert rákkeltő anyagokat tartalmaz a festéke, vagy, mert a modern ízlésnek nem elég élénkek a színei…
* - Az eredeti Diorissimo megkapja tőlem a tízest, a modern változatnak azonban be kell érnie egy nyolcassal. Ha így folytatódnak a dolgok, akkor néhány év múlva már ez is túlságosan bőkezűnek fog tűnni.
Illatjegyek: bergamott, zöld jegyek, ylang-ylang, rózsafa, amarillisz (Amaryllis spp.), boronia (Boronia spp.), jázmin, szantálfa, civet
Kreátor(r): Edmond Roudnitska
Amikor megláttam, hogy a Diorissimoról írsz, kíváncsi voltam, te hogyan látod ezt az illatot, mert én is azon a véleményen vagyok, hogy ez egy tömény gyöngyvirágos légfrissítő-jellegű illat...sajnálom, hogy az eredetit nem szaglászhattam!
VálaszTörlésEgyik barátnőmnek van egy picike üvegcséje, még nagyon régen kapta, vajon az lehet az eredeti? Nagyon finom az illata és régi időkre emlékeztető szép üvegben van. Nagyon szeretem, mikor megszaglászom.
VálaszTörlésNosztalgikusan gondolok erre az illatra. Ez volt az első 'nyugati' kölnim, megosztva anyámmal. Egy német turista lánytól kaptuk ajándékba, amikor segítettünk neki a budapesti közlekedésben, és nagyon hálás volt.
VálaszTörlésNagyon szerettük, az emlék miatt is, gondolom, de amúgy is nagyon kellemesnek találtuk.
Ma már biztosan nem használnám, de akkor tizenévesen a kedvencem volt.
Parfümblog: Az tény, hogy a Diorissimo már nem olyam, mint régen, de szerintem még mindig egészen hatásos lenne, ha nem találkoznánk lépten-nyomon gyöngyvirágos illatosítókkal. Szerintem nem a legjobb dolog, hogy sok esetben ugyanazokat a molekulákat használják mosószerek, meg egyéb háztartási szerek illatosítására, mint a parfümökbe. Így, olyan közhelyessé válnak...
VálaszTörlésLaci: Az igazán eredeti Diorissimo az 56'-os, de persze ezzel már nem sok esélyünk van talákozni :) Azóta kb. 10 különböző üvegben, és ki tudja, hány különböző formulában adták közzé a Diorissimo-t, de a leglényegesebb változás (a hydroxicitronellal korlátozása) csak néhány éve következett be. Ha a barátnődnek ez előtti változata van, akkor az nagy valószínűséggel jó parfüm :)
VálaszTörlésCsí: Jó tett helyébe jót várj. Nem akármilyen parfümmel kezdted a nyugati illatokkal való ismerkedést. Egy ilyenért én is bárkit eligazítanék a városi forgatagban :)
VálaszTörlésAkkor még nem sejtettem, hogy a nehézbombázó illatoknál fogok kikötni. :) A MKK-t várom, hogy megérkezzen, addig meg a L'Air du Désert Marocain-nel és a Black Aouddal múlatom az időt. :)
VálaszTörlésBizony mondom, jó kis társaság ezekre a fagyos téli napokra :)
VálaszTörlésNekem ez az egyik kedvenc tavaszi parfümöm, szerintem ilyen jól megalkotott gyöngyvirágillat nincs is a piacon. Sajnálom, hogy ez az az átalakítás áldozatául esett, majd kipróbálom, hogy milyen lett. Nekem még a régi tyúklábmintás üvegem van, ami több mint 15 év alatt sem romlott meg, csak besütétedett egy kicsit,
VálaszTörlésÚgy látom, te nem mostanában kezdted el a parfümök iránti érdeklődést. Irigylem a tyúklábmintás üvegedet :)
VálaszTörlésHa kipróbáltad az új Diorissimot, kérlek számolj be róla. Kiváncsi vagyok, hogy az eredetihez szokott orr miként érzékeli a változást.
úúúúh....Képzeljétek el.. Anyu kapott szerintem vagy 10 éve tuti egy diorissimot... és nem szerette, és mióta az eszemet tudom (25 leszek) apám meg az öcsém (kapaszkodjatok meg) azzal jártak locsolni húsvétkor (!!!!!) ... nem azért mert burzsujok lennénk... Amíg én le nem csaptam rá! Nagyon szeretem, meg a volt barátom is imádta és egyszerűen az utolsó pár cl-t nem tudom kinyerni az üvegből... szerintem elromlott a pumpája..gondoljátok lehet rá valami orvoslás? próbáltam leszedni de nem sikerült. és új vásárlásán is gondolkoztam de ez a mostani kritika kicsit elszomorított... :(
VálaszTörlésUfff. Jó kis szerzemény, még szerencse, hogy nem locsolták el az összeset :)
TörlésSzerintem mindenképp feszegesd le valahogy róla a kupakot, löttyintősként még simán elhasználhatod. Az új változat sajnos már nem az igazi, de azért próbáld ki te magad is.
Én még az eredetit ismertem meg, villámcsapás-szerű, örök életre szóló szerelem lett... (nagyon szépen írtál róla, köszönöm...) ehhez az új verzióhoz nem volt szerencsém.
VálaszTörlésÉn is a tyúklábast használtam míg elnem fogyott, két éve rendeltem rendes webáruházból és rögtön kiszúrtam hogy valami nem kerek. Reklamáltam és a fiatal ember ugyan azt mondta el mint amit leírt kedves Szimat. Nem akartam elhinni neki, és még mindig reménykedem, hogy érezni fogom azt a csodálatos illatot ....
VálaszTörlés