Estée Lauder – Knowing (1988) 8.5/10

Estée Lauder 1946-ban alapította meg a kozmetikumokat és bőrápoló termékeket forgalmazó cégét, ahol kezdetben a kémikus nagybátyja által előállított termékeket forgalmazta, majd apránként kibővítette a kínálatát és a vásárlói körét, s 1953-ban Youth Dew név alatt már az első parfümét is piacra dobta, amely azonnal hatalmas siker lett. Ezt még jó néhány népszerű illat követte (White Linen, Cinnabar, Beautiful) és Estée Lauder az 1988-ban megjelenő Knowing (Tudatos) esetében is biztosra akart menni, ezért a fényűző parfümeiről híres Jean Patou parfümház hivatalos orrát, Jean Kerléo-t kérte fel a parfüm elkészítésére. A Knowing ugyan nem lett hatalmas siker, közel sem a legnépszerűbb Estée Lauder illat, azt viszont ennek ellenére is ki merem jelenteni, hogy Jean Kerléo a legjobb formáját hozta és szép parfümöt készített. Mindössze annyi történt, hogy nem a nagyközönség vágyai és a napjainkban divatos közvélemény-kutatások eredményei lebegtek a lelki szemei előtt, miközben a pipettáival ügyeskedett.

A Knowing nem egy könnyű eset, sőt, mai orral szagolva kifejezetten meredek parfüm, abból a típusból, amelyet vagy utálnak, vagy imádnak az emberek. És gyanítom, hogy mostanában az utálkozók tábora áll nyerésre. Ez a parfüm az én fejemben a Kouros női párjaként él, mivel ugyanazt az agresszív, kemény és mégis elbűvölően érzéki, komplex eleganciát hordozza magában, mint az említett Yves Saint Laurent fenevad. A Knowing egy igazi chypre-hez méltóan egy durva, érdes, szúrós akkorddal indít, amelyben némi zöld jegy és aldehid mellett egy hatalmas csokor tölgymoha játssza a főszerepet. Ez bizony egy nagyon régimódi, szappanos, és mégis földesen, mohásan vad kezdet, amely mögül az első órában ki sem látszik a parfüm fénypontja, a rózsa. Jean Kerléo valószínűleg úgy gondolta, hogy csak a türelmes és kitartó emberek méltóak arra, hogy megillatolják ezt a csodálatos rózsás szívillatot, és azért rejtette el egy ilyen arisztokratikusan goromba fejillat mögé. Merthogy tényleg egy csodálatos, üde, eleven, tüskés és vérvörös rózsa lakozik ebben a parfümben, amilyent ezidáig még nem is nagyon éreztem, s amellyel legfennebb Montale legjobbjai vetekedhetnek. Talán a szúrós tölgymohának és a diszkrét szegfűszegnek, talán a nagyon jó minőségű rózsának, de még valószínűbb, hogy Jean Kerléo zsenialitásának köszönhetően ez a rózsa élő, valósághű, és ugyanakkor meglepően előkelő, elegáns. Nincs túlédesítve, nincsenek lekerekítve az élei, hanem a maga nyers valójában van felszolgálva. A Knowing egy nagyon tartós, jelentős hatósugarú parfüm, és még akkor sem kell szomorkodni, amikor öt-hat óra után kissé elcsendesedik a rózsa, hiszen egy komplex, régimódi pacsulis, gyöngyvirágos, civetes chypre alap lép a helyébe, amely még jó néhány órával meghosszabbítja a parfüm életét.

És hogy ezt az illatot miért nem tették tönkre az IFRA korlátozások? Ez egy jó kérdés, amin sokat gondolkoztam, és a következőkre jutottam: egyrészt lehet – bár nem valószínű – hogy még egy IFRA-szigor előtt készült üvegcséből teszteltem. Másrészt – és ez a magyarázat tűnik valószínűbbnek – az IFRA nem tiltotta be a tölgymoha használatát, csak 0,1%-ra korlátozta, és nagyon alacsonyra szabta a benne lévő atranol, klóratranol és gyantasav mennyiségét. Ayala Moriel parfümőr szerint azonban ezeknek az anyagoknak a kiszűrése szinte semmit nem vátoztat a tölgymoha illatán és továbbra is kitűnő chypre-ek készíthetőek belőle. Márpedig ha ez így van, akkor már csak az kellett a minőség megőrzéséhez, hogy az Estée Lauder-ék reformulálás címszó alatt ne cseréljen le minden alapanyagot egy kicsivel olcsóbbra, vagy egy kicsivel kommerszebbre. Örvendek, hogy nem tették.

A sok okoskodás után összegzés: a Knowing még mindig egy csodálatos rózsás chypre, és amennyiben még nem volt kipróbálva, úgy sürgősen tessék sort keríteni rá!

Illatjegyek: aldehidek, mimóza, koriander, tubarózsa, szilva, sárgadinnye, zöld jegyek, rózsa, narancsvirág, babérlevél, pacsuli, írisz, jázmin, gyöngyvirág, cédrus, szegfűszeg, kardamom, civet, tölgymoha, vetiver, ámbra, mósusz, szantálfa

Kreátor(r): Jean Kerléo