Hermés – Les Jardins

Jean-Claude Ellena első munkái közé tartozott a Hermés-nél a Les Jardins Series útjára indítása, amely mostanra már négy tagot számlál, s szerintem napjaink messze legszínvonalasabb, legegységesebb sorozata született belőle. A négy illat nagy összhangban van, egy tőről fakadnak, s ugyanarra a friss, pezsgő, zöld, minerális-fás alapra épülnek, amely olyannyira jellemző az utóbbi idők Ellena munkáira, s amelyet úgy tűnik, rajta kívűl senki nem képes megalkotni. Ez a közös struktúra persze egy kicsit az egyediség és az izgalmak rovására megy, de köszönhetően a változatos és ötletes díszítőelemeknek, a négy parfüm azért jól elkülöníthető egymástól, s mindenki megtalálhatja köztük a személyiségéhez legjobban illeszkedőt. A következőkben egyenként veszem górcső alá ezt a négy illat-költeményt, s megpróbálom kiemelni a köztük lévő különbségeket.


Un Jardin en Méditerranée (2003) 8/10


A Mediterrán kert a sorozat első darabja, a Jardin-divat megteremtője, tehát ez tekinthető a legeredetibbnek a négy közül, Ellena itt hozta a legkreatívabb formáját, megtalálva azt a nagyszerű alapot, amely később a következő három darab gerincét is képezte. A parfüm – hűen a nevéhez – a mediterránon őshonos fügefa levelét használja központi elemként, amely itt száraz, aromás és kesernyés, inkább paradicsomleveles, szurokfüves, petrezselymes mellékzöngével, semmint az egyéb fügés parfümökben használt kókuszos, édes jegyekkel (pl: Premier Figuire). Ezeknek a fügeleveleknek az árnyékában rejtőzik a sorozat ismertetőjegye, a kissé citrusos, fanyar, cédrusos alap, amely egy üde, pezsgő, vidám légkört ad a parfümnek, s ezt az örömet az akkord egyértelműen szintetikus mivolta sem tudja lerombolni. Azt ugyan nem állíthatom, hogy bennem megidézi a mediterrán nyár hangulatát – ahhoz messze nem elég forró és fűszeres – de ettől még egy egész jó nyári illat és én is szívesen viselném, ha a rendelkezésemre állna. Köszönhetően a szárazabb, aromásabb jellegének, és a viszonylag visszafogott gyümölcsösségének, szerintem ez a sorozat legférfiasabb darabja, de még mindig simán belefér az uniszex kategóriába.

Illatjegyek: mandarin, bergamott, citrom, fügefa és levele, narancsvirág, vörös cédrus, fehér oleander, mósusz, boróka, ciprus, pisztácia


Un Jardin sur le Nil (2005) 8/10


A Kert a Níluson sokáig a kedvenc darabom volt a sorozatból, de az utóbbi időben mintha megváltozott volna egy kicsit, nehezebbé, édesebbé vált, így kénytelen osztozkodni a Mediterrán kerttel a fődíjon. Bár sejtelmem sincs, hogy mi köze a Nílusnak az Indiában őshonos mangóhoz, ebben a parfümben mégis a mangóé a főszerep, amely egy kellemes gyümölcsös jelleget ad a parfümnek, megspékelve a mangó héjából ismert különleges, kissé kaporra emlékeztető aromával. Ehhez csatlakozik a fanyar grapefruit és a már korábban is emlegetett friss, zöld, fás háttér, így összességében egy, a Mediterrán kerthez meglehetősen hasonlatos sziporkázó, zöld illatot kapunk. Szerencsére Ellena, kihagyta a parfümből a Nílust és vele együtt mindenféle vizes hatást keltő, ózonos jegyet, s csak a kertre koncentrált, annak minden életerejével és zöldellő, buja vidámságával együtt. Azt pedig jól visszaadta.

Illatjegyek: mangó, grapefruit, lótuszvirág, kálmos (Acorus calamus), tömjén, szikomorfa (Ficus sycomorus)


Un Jardin aprés la Mousson (2008) 6.5/10


A Monszun utáni kert kezdetben csalódásként ért és még mindig nem barátkoztam meg vele igazán, bár most már látom az értékeit. Az indiai esős évszak ihlette parfümben érdekes módon egy sárgadinnyés, tejes akkord kapta a főszerepet, amely szerintem nem igazán odaillő és nem is különösebben kellemes. A dolog akkor kezd érthetőbbé válni, amikor a sárgadinnye fokozatosan elveszíti a tejes jellegét és kap némi segítséget a feketeborstól meg a gyömbértől. Ennek köszönhetően átalakul egy hűvös, friss, szinte mentolos akkorddá, amely tényleg hasonlít az eső utáni hűvös, nedves, dohos levegő illatára. A négy közül ebben a parfümben érzem a legkevésbé a jellegzetes Jardin háttérillatot, s ez a legkevésbé zöld is, inkább a sárgadinnye és a feketebors uralkodik benne. Hatósugarát tekintve is ez a legvisszafogottabb, viszont a tartóssága egész jó (hat-hét óra), így bőkezű adagolással szép eredményeket lehet vele elérni. Ne hagyjátok, hogy elijesszelek tőle!

Illatjegyek: kardamom, koriander, feketebors, gyömbér, vetiver, himalájai gyömbérliliom (Hedychium gardnerianum)


Un Jardin sur le Toit (2011) 7/10


A Tetőtéri kert csak nemrég jelent meg, de már igen jó kritikákat kapott, van aki ezt tartja a sorozat legjobb darabjának. Én ugyan nem merészkednék idáig, de kétségtelenül ennek a parfümnek is helye van A Kertben. A Rue Faubourg Saint-Honoré-n található Hermés boutique ihlette parfümben az alma és a körte a sztár, így érthető, hogy miért ez a sorozat leggyümölcsösebb darabja. Az első három parfüm egzotikus gyümölcsei után nem is baj egy kis hazai aroma, mindössze az a kifogásom vele, hogy az itt is megjelenített lédús zöldalma-illat már annyira összekötődött az én fejemben a különböző samponok szagával, hogy most nehéz parfümként gondolni rá. Számomra túl tiszta, ártatlan és higiénikus ahhoz, hogy igazán szeretni tudjam, s ezt csak tovább fokozza a rengeteg zöld fű meg a leheletnyi üde rózsa. Talán ha a beígért komposzt jegy nem csak egy hangzatos dolog lenne, hanem tényleg érződne, akkor nekem is ez lenne a kedvencem, így azonban marad a harmadik hely. Mellesleg ez a sorozat leghangosabb, legtartósabb darabja, s a már említett illatjegyek mellet itt is erőteljesen jelen van a friss, pezsgő Jardin háttér.

Illatjegyek: alma, körte, rózsa, zöld fű, bazsalikom, magnólia, komposzt

Végezetül egy abnormális találós kérdés: Egy sorozat, négy világrész, négy parfüm. Melyik a kedvencetek?

Kreátor(r): Jean-Claude Ellena