2010. márc. 21.

Parfums de Nicolai – Fig-Tea (2000) 6/10

Szeretem a teát, szeretem a fügét, akkor miért ne szeretném a Fig-Tea-t, amely ráadásul Magyarországon a legnépszerűbb Nicolai alkotásnak számít? Talán azért, mert egyik sincs benne. Vagy ha mégis benne van, akkor átkozottul jól el sikerült rejteni a többi jegy mögé. A Neroli bestseller-listáján elfoglalt harmadik helyezése viszont azt mutatja, hogy mások vagy megtalálják az említett jegyeket, vagy keresnek maguknak más szeretnivalót benne. Sajnos nekem a más szeretnivalókkal sem volt szerencsém…

A Fig-Tea egy kellemes citrusos akkorddal nyit, amely mellet én egy kevés mentát is érzek, sajnos azonban nem sokáig. Egy-két perc után eltűnik a menta és megjelenik az illatvirág (más néven osmanthus), sárgabarackos frissességet hozva magával, egy kevés sós-fémes jelleggel megtoldva. A teajegyet a maté tea kellene, hogy szolgáltassa, de ebből én semmit sem érzek, ráadásul a szintén maté tea alapú Yerbamate-ra sem hasonlít, így teljesen tanácstalanul állok a főszerepeltetése előtt. A teajegy hiányában szerintem az illatvirág uralkodik a parfümben, a koriander citrusosságával kiegészítve, ami kellemesen fanyar, friss de számomra semmitmondó. Ha már illatvirágra vágyom, akkor inkább a The Different Company Osmanthus-ára, vagy a Parfum d’Empire Osmanthus Interdite-ére esne a választásom, mindkettő érdekesebben dolgozza fel ezt a témát, ráadásul a névválasztásuk is szerencsésebb. Ha meg fügét szeretnék magamon érezni, akkor az abszolút kedvenc Philosykos után nyúlnék, mert ebben ugyan egy szem füge sincs.

A leszáradás során minimálisak a változások, ugyanaz a friss, barackos, kissé sós illat marad, amely már az első percekben is volt. Sem a jázmin, sem pedig az ámbra, guajakfa képviselte alap nem hallat magáról, így azt kell mondanom, hogy kissé unalmas, egysíkú alkotás a Fig-Tea. A tartóssága viszont, ahhoz képest, hogy csak egy Eau Fraiche, meglepően jó, egyszeri frissítéssel simán kibírja a leghosszabbnak tűnő iskolanapot is. Azért írtam iskolanapot, mert szerintem a Fig-Tea leginkább a tizenéves, bohókás lányok illata, akik csak annyit várnak el egy illattól, hogy friss legyen, kellemes és lehetőleg tiszta, ápolt érzést kölcsönözzön a viselőjének, ezeknek az elvárásoknak pedig tökéletesen eleget is tesz a Fig-Tea. Én azonban vagyok olyan megátalkodott, hogy ezt kevésnek találom...

Illatjegyek: füge, illatvirág, davana (ürömféle), koriander, jázmin, maté tea, ámbra, guajakfa

Kreátor(r): Patricia Nicolai

3 megjegyzés:

  1. Parfum d’Empire Osmanthus Interditébe elsőre sikerült beleszerelmesednem, rögtön egy egész üveggel szerettem volna belőle de a láng hamar lecsendesedett és sok más érdekesebb illat lépett a helyére.A Fig Tea viszont nincsen közöttük,és valószínüleg nem is lesz, habár a tisztaságillatok ellen sincsen kifogásom:P

    Cáfolni látszik az a tény az "iskolás lányos" elméleted, h nagyon sok érett nő lepkeszárnyon suhan el mellettem az utcán tisztaságillat viselőjeként.Ez szerintem rendjén is van, főleg ha a nap nagy részét munkatársak körében tölti az ember:)

    VálaszTörlés
  2. Én nem kételkedem abban, hogy az egyszerű, tiszta illatokra is szükség van, néha az embernek tényleg semmi másra nincs szüksége csak egy kis, könnyű illatra. De úgy gondolom, hogy a legegyszerűbb parfüm is lehet kreatív és személyhez szóló, a Fig-Tea pedig nem szól hozzám. Persze ez nem jelenti azt, hogy másokhoz sem szól... :)

    VálaszTörlés
  3. Én bizony szeretem ezt az illatot...van olyan, hogy az ember lánya egy szép tavaszi-nyári napon nem vágyik semmi különlegesre, csak egy friss, vidám tisztaságillatba burkolózni.Ehhez viszont jobbat nem is találni a Fig Tea-nél. Nekem feldobja a napom,és ez bőven elég, hogy szeressem.:)

    VálaszTörlés