2011. febr. 27.

Lorenzo Villoresi – Alamut (2006) 7/10

Alamut vára a Kaszpi-tengertől délre, a mai Irán területén található Alborz-hegység szívében rejtőzködik, egy kopasz szikla csúcsán. A Sasfészekként is emlegetett vár történelmi szempontból 1090-ben vált jelentőssé, amikor is az iszlám hitű Haszán-i Szabah elfoglalta és a rettegett asszaszin szekta központjává tette az épületet. A legenda szerint a szektába belépő ifjakat hasissal kábították el, megismertetve velük a paradicsom kéjes gyönyöreit és mámorító szépségét, majd a kijózanodókat azzal vigasztalták, hogy ha hűen szolgálják az iszlám vallást és kellő mennyiségű keresztényt küldenek a másvilágra, akkor haláluk után újra élvezhetik a paradicsomot, annak minden gyönyörével együtt. A hasisos kezelésen átesett harcosok - akiket később hasszaszinokként, vagy asszaszinokként emlegettek – ezek után mindent megtettek a szekta érdekében, és ha úgy adódott, boldogan meg is haltak érte, hiszen várt rájuk a paradicsom. Ez a hasisos terápia és az orvgyilkos harcmodor olyan jól bevált, hogy a szekta rövid idő alatt egész Kis-Ázsiát, Szíriát és Arábiát is rettegésben tartotta, s az Alamut várába összehordott vagyonuk is hatalmas méreteket öltött, amelynek szépségét csak tovább növelték a hasisos hallucinációk. A nagy boldogság és gazdagság 1256-ban ért véget, amikor az arra járó mongol hadak kifosztották és lerombolták a Sasfészket.

Lorenzo Villoresi hat évet (hatot!) dolgozott az Alamut nevű parfümén, hogy hűen visszaadhassa a legenda hangulatát, annak minden gazdagságával, keleties kéjelgéseivel és hasisos mámorával. A végeredmény egy vérvörös üvegbe zárt, csodálatosan sűrű, bódító erejű, orientális illat lett, amelynek elméletileg mindene megvolt ahhoz, hogy hatalmas kedvencemmé váljon, gyakorlatban azonban valami mégsem működött. Fejillata Villoresi-re jellemzően egy nagyon összetett és már-már fojtogató illatkavalkád, melyben a szúrós aldehidek, a rózsafa, a narancsvirág és a zöldes nárcisz tűnik számomra a legmeghatározóbbnak, de már a nyomukban tolonganak a testesebb, orientálisabb jegyek is, főként a gazdagon adagolt szantálfa és a füstös, gyantás ámbra. A felhasznált anyagok minőségéhez kétség sem férhet, és tulajdonképpen kifejezetten szép is lehetne ez a kezdet, ha nem lenne túlságosan sok és öregesen régimódi. Ahogy azt már több Villoresi mű esetében is megjegyeztem (Sandalo, Musk), a mester által használt szantálfa régi szobákat és túlillatosított öreg hölgyeket juttat eszembe, ráadásul itt az aldehidek és a nyomasztó nárcisz sem segíti elő a parfüm megfiatalítását. A folytatásban előkerül az illatpiramis által nem említett tömjén is, amely számomra nagyon nyilvánvaló, és szépen is illeszkedik az virágos-ámbrás-szantálos kompozícióhoz. Ez a kedvenc részem. Ami ezután következik, az már kicsit visszafogottabb és nem fenyeget többé a fulladásos halál veszélye; megjelenik az alap vaníliára emlékeztető, krémes benzoinja, a mósusz és a Villoresi női parfümeire jellemző meleg púdersség is, amelyet egy kevés száraz bőr óv meg a túlzott édességtől. Az Alamut tartóssága kiváló (nyolc-tíz óra), a sűrűsége és a hatósugara meg tökéletes példa arra, hogy néha a jóból is megárt a sok.

Mint műalkotás, és mint az Alamut aranytól ragyogó várának hasisgőzös illatképe, szerintem nagyon jól sikerül ez a parfüm (megvan benne a hatalmas gazdagság, az orientális hangulat és a vad szenvedély is), de nem tudom elképzelni, hogy bárki is méltóképpen tudná viselni. A mai átlagember ritkán vesz részt vad, szadisztikus középkori orgiákon, márpedig ez a parfüm szerintem csak ilyen környezetben érezné otthon magát. Ugyanakkor, úgy gondolom, hogy ha valakinek tetszik az Opium stílusa, de nem találja elég testesnek és sűrűnek (létezik egyáltalán ilyen?), akkor az Alamutot neki találták ki. Ja, és ha nem lenne elég brutális az EdT, akkor létezik EdP és Parfum koncentrációban is…

Illatjegyek: illatvirág, aldehidek, jázmin, rózsafa, rózsa, ámbra, ylang-ylang, labdanum, narancsvirág, nárcisz, tubarózsa, mósusz, pacsuli, szantálfa, benzoin, bőr, púderes jegyek, amarisz (Amyris balsamifera)

Kreátor(r): Lorenzo Villoresi

21 megjegyzés:

  1. Van olyan ember, aki az Opiumot nem találja elég testesnek? :) Nekem az Opium túl sok, úgyhogy nem tudom elképzelni, hogy ezt képes lennék viselni.

    VálaszTörlés
  2. Az biztos, hogy óvatosan kell bánni vele. Szerintem mindét csuklóra egy aprócska fújás, minél kevesebb evezőmozdulat, és akkor talán nem okoz galibát :)

    VálaszTörlés
  3. Nekem az egyik kedvencem. A fülem mögé szoktam tenni egy-egy fújást. Az én bőrömön csodás. Egy illat, amit lehet érezni, hatósugara is van, és tartós is. Én nem tartom tolakodónak és a környezetemben sem panaszkodnak. Az meg már csak egy marketing fogás - a parfümgyártók részéről, hogy diszkrét, stb. Ez csak arra jó, hogy minél kevesebb illatanyagot tegyenek egy üvegbe. A drogériákban manapság kapható parfümöknek egyáltalán nincs hatósugaruk, sem tartósságuk. Nájlon parfünek hívom ezeket. LV az egyik legkorrektebb cég a piacon.

    VálaszTörlés
  4. Találó a nájlon parfüm kifejezés :) Villoresi tényleg nagyon más szint, főként ami a felhasznált alapanyagok minőségét illeti. Én is abszolút a testes, sűrű parfümök pártján állok.

    VálaszTörlés
  5. Kedves Szimat!

    Ma reggel tettem magamra LV pacsuli nevű parfünjéből egy-egy fújást a fülem mögé. Neked biztos nem tetszene ez az illat, mert szinte archaikus. Először szinte nem is éreztem, aztán a metrón - munkába menet - már valamit éreztem. Most viszont már csodás, talán egy kissé túlzás nőként hordani, de imádom. Nagyon sokat változik. Szóval nekem, csúcs - ha nem is veszek magamnak, de ajándékként jó választás. Erre az illatra lehet azt mondani, hogy fölötte áll divatoknak, időnek. Rá lehetne írni: "Nem esmérem az időt..."

    VálaszTörlés
  6. Ismerem Villoresi pacsuliját, s bár nem ez a kedvenc pacsulim (az a Parfumerie Generale Intrigant Patchouli-ja), kifejezetten szeretem. Nem tudom, mi alapján gondoltad, hogy nem szeretem az archaikus illatokat, de nem jól gondolod :)

    VálaszTörlés
  7. Talán, mert ódivatunak tűnhet egyeseknek, meg aztán nagyon karakteres. A Les Nereides antik pacsulija számomra a tökéletes, de sajnos nem lehet már kapni Pesten. A Neroli megszüntette a forgalmazását. Montal pacsuliját meg még nem ismerem.

    VálaszTörlés
  8. Tényleg kár a Les Néréides Antik pacsulijáért, igazán jó parfüm. Szerencsére az ausliebezumduft.de-n általában megtalálható, még ha csak 100ml-s kiszerelésben is.
    Montale Patchouli Leaves-ét meg próbáld ki, ha teheted, az is nagyszerű parfüm.

    VálaszTörlés
  9. Hát ez nekem nagyon tetszik! Most akkor nyilván egy szadista domina vagyok...:)

    VálaszTörlés
  10. Hmmm... Hát, ha szadista domina nem is vagy, az biztos, hogy jól tűröd a nehéz parfümöket :) Ezek után erősen ajánlom figyelmedbe Francis Kurkdjian Absolue pour le Soir-ját, az talán még az Alamutnál is brutálisabb.

    VálaszTörlés
  11. Sajna a Luckyscentről nem lehet mintát rendelni. Mesélj róla!

    VálaszTörlés
  12. Én az ausliebezumduft.de-ről rendeltem a mintámat. Ugyan még csak egyszer teszteltem (ebben a melegben kicsit félek tőle), de az alapján elmondhatom, hogy egy nagyon sűrű, édes, vörösboros jellegű illat, amelyet egy nagy adag római kömény tesz izgalmasabbá, az alapját pedig hatalmas, édes ámbrás-mósuszos kombó alkotja. Bátor parfüm :)

    VálaszTörlés
  13. Jól hangzik.:) Elvetemülteknek való lehet.:)

    VálaszTörlés
  14. Megnéztem a német oldalt. Drágábbak a minták, drágább a szállítás. Egyetlen előnye - nálam - az amerikaival szemben a vélhetőleg rövidebb szállítási határidő. / Bár ezt is csak feltételezem, nincs róla infó. Valami mást már rendeltem Németországból, 3 nap alatt ért ide. /

    VálaszTörlés
  15. Az ALZD mintái 2,5 ml-esek, és fújósak. Az kicsivel jobb, mint a LS 0,7-1 ml-es löttyintősei.

    VálaszTörlés
  16. Köszi, ezt tényleg nem vettem észre. De a 14 Euro /vagy 8 ohne biztosítás -ennek nem tudom, mekkora a jelentősége-/ azért több, mint a 6 Usd.

    VálaszTörlés
  17. Hoppá, csak 12, úgy látszik, ma nem szabad számokkal foglalkoznom. :)

    VálaszTörlés
  18. Azt még hozzáfűzném, hogy 250 euró fölött nincs szállítási díj :) Persze, ez az összeg mintákból nem fog összegyűlni, főként úgy, hogy legutóbb tízre szabták a megrendelhető illatminták számát. Nem tudom miért, de nem örvendek neki...

    VálaszTörlés
  19. Ezt kifelejtettem: a szállítási idő kb. egy hét Románia egy eldugott kisvárosába, úgyhogy Budapesten valószínűleg reális elvárás a 3-4 nap.

    VálaszTörlés
  20. Számomra Lorenzo Villoresi Alamutja maga a bódító csoda! Első használatkor teljesen elkábultam tőle, s órákba telett mire "kijózanodtam". Szimattal ellentétben én pont az ódon, régi szoba illatot szeretem benne.

    VálaszTörlés
  21. Én is szeretem az illatát, csak épp a viselését nem tudom elképzelni. Kis mennyiségben talán jól működne szobaillatosítóként :)

    VálaszTörlés